Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Műhely - Vladár Gábor: Az örök tanítvány. Dr. Pongrácz József emlékezete
Műhely -g^ Acta Papensia XIII (2013) 4. SZÁM lehet. ” Hogyan lehet ezen az úton járni? „Hármas az út, amely az eszmény megközelítéséhez vezet. Az egyik az imádság útja (...) A másik út a bibliaolvasás (...) A harmadik módja a növekedésnek a szolgálat’’. „Krisztus ismeretében mindig előbbre kell jutnunk (...) Ha ez lesz a legfőbb becsvágyunk (...), akkor diákok százai fognak áldani bennünket”. 6. Pongrácz József mint professzor, könyvtáros a régi, nagy református polihisztorok egyik utolsó tagja volt. Egész életét az egyház falain belül, Pápa városában, a Kollégiumban élte le, megtalált életfeladatának teljesítésével azonban az egyetemes egyház, az egész magyar művelődés ügyét szolgálta. Amilyen mértékben otthon érezte magát a legkisebb dunántúli falusi gyülekezet életében, ugyanolyan mértékben volt otthon a nyugat-európai, az angolszász, vagy az amerikai protestantizmus életében is. Teológiai szemlélet- módjának egyik jellegzetes vonása, hogy az életet, az egyház életét kívánta szolgálni, és emellett, mintegy „ráadásképpen” (vö. Mt 6,33) az egész magyar nép számára végezhette feladatát. Még úgy is fogalmazhatnánk, ha nem volna félreérthető, hogy számára az Egyház, Jézus Krisztus ismerete fontosabb volt, mint a teológia tudománya. A valóság megismerését, a keresztyén élet szolgálatát, amely számára a teljes élet szolgálatát jelentette, olyan elemi erejű küldetésnek látta, amelynek minden egyéb feladatot alárendelt. Erről így vallott egyszer: „A keresztyénségben sokszor tévedésben voltak annak kiváló képviselői is, amikor némely dologra kimondták, hogy azok nem istenesek. A modern keresztyénség érdeme, hogy megszüntette a vallási és a világi közt levő, állítólagos ellentétet. E világban Isten mindent szentnek teremtett. Ez volt Jézus gondolata. És minél többet látok én a világból, a körülöttem zsibongó sok rejtélyből, annál gazdagabb lesz a személyiségem. ”1' Méltán mondja róla egyik méltatója: „Az újabbkori magyar református kegyességtörténet legrokonszenvesebb alakja éppen Pongrácz József lett: a kegyes embereknek ahhoz a fajtájához tartozott, akik hitüket cselekedeteikkel fejezik ki. 2J ESZE 1964. 57. 24 Uo. 56. [ 509 ]
