Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: A pápai takarékpénztár alapszabályai 1844-ből
^ Kisebb közlemények ^ Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM 1. Pápa városának minden tanácsosai, személyenkint úgy választott polgárjai ’s ezek által a’ közönség is, egyenkint és öszvesen ’s egyetemben, minden értékökkel kezeskednek az intézet hiteléről, vagy is az abban berakott pénzekről ’s azoknak kamatjairól; ebből következik, hogy a’ városi tanács és a’ választott polgárság egyetemben választja a’ pénzkezelőt (perceptorf és az ellenőrt, és pedig olly formán, hogy összevéve személyenkint a’ tanácsbelieket és [a] választott polgárságot, ha ezek felénél több szavazat esik egyik vagy másik egyénre csak akkor leend a’ választás elfogadható; egyébiránt csak pápai elégséges fekvő vagyonnal, vagy is házzal és pedig minden teher nélkülivel kell bírnia, ’s azon kívül jó erkölcsű, jó Írást és számvetést tudó választhatik akár pénzkezelőnek akár ellenőrnek. Továbbá: mivel mind a’ belső, mind az úgy nevezett külső tanácsbeli tagok egyenkint a’ takarék pénztárt kezelni kötelesek, önkint értendő, hogy mindegyiknek joga is vagyon a’ köztanácskozásokban hozzá szólani ’s annyiszor a’ mennyiszer annak megvizsgáltatását is követelni; vagy is mindegyiknek joga van arra szorosan felügyelni, és a’ tapasztalandó legkisebb hibának orvoslását sürgölni. - Ezek szerint a’ nyilvánosság tekintetéből, és a’ közönség megnyugtatására, a’ takarék pénztárnak hogyan állása, mibenléte, kifog nyomatni, és a’ közönségnek tudtára adatni. 2. A’ takarék pénztár Pápa városában leginkább a’ munkás néposztály javára álitatván fel, abban 1 ezüst forintnál kevesebb és 400 ezüst forintnál több egyes embertől el nem fogadtatik; fizettetik pedig kinek kinek minden 1 forinttól 5 dénár. A’ beadott summától kis könyvecskék fognak kiadatni, mellyek a’ városi pecséttel lesznek meghitelesitve, ’s mellyekről rendes jegyzőkönyvi szám vezettetik, úgy ebben fog a’ takarék pénztárba beadott summának mennyisége, megismerés végett a’ pénzbeszedő és ellenőr által bejegyeztetni. Ezen kis könyvért 3 kr. fizettetik ezüstben a’ pénz betevők által. Meghatároztatott pedig, hogy a’ kamatozásra beadandó pénzek, minden héten, az egy vasárnapi napon, reggeli 10 órától kezdve délig tétethetnek le a’ város házánál lévő intézet szobájába, az országos vásárok alkalmával azonban kedd és szerdai napokon délutáni 2 órától kezdve egész 4-ig. 9 A szó a latin percipere = „bévenni” igéből származik, a perceptor magyarításakor „bévevő” lett a Pápay Sámuel közreműködésével készített Veszprém megyei tiszti szótárban. Vö. Észrevételek a’ magyar nyelvnek a’ polgári igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról, az oda tartozó kifejezések’ gyűjteményével. Veszprém, 1807. 192. 1844-ben a perceptor kifejezésre a „pénzkezelő” vagy „pénzbeszedő” kifejezést használták Pápán. [ 466 ]
