Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 3. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: A pápai takarékpénztár alapszabályai 1844-ből

Kisebb közlemények í^> Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM 3. A’ csekélyebb summáknak nehezebb kezelése tekintetéből az intézetbe beadandó pénzektől mindenkor a’ beadás napjától számítandó fél hónapra fizettetnek a’ kamatok. 4. Az intézet minden forinttól 6 pC.'° kamatra kölcsönöz, és pedig teljes bátorság szerzés mellett, leginkább pedig Pápa városi vagyonos és fekvő ér­tékkel bíró lakosoknak, jótállás vagy is kezesség mellett, és csak ha illyesek nem találkoznánakkülsőknek, de ott is kezes [mellett] és teljes bátorságra, a ’ kötelezvényekben pedig világosan kikötve legyen, hogy a ’ kölcsönvevő ma­gát szorosan a’ szóbeli Bíróságnak12 alája vesse, és szabad választást engedjen a’ végrehajtás alkalmával az intézetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy esz­tendő eltelte előtt sem a’ kisebb sem a’ nagyobb summáktól kamat nem fizet­tetik, hanem csak esztendő végével; jövendőre azonban a’ kamatok fél évenkint fognak fizettetni. 5. Kisebb summák í-től 25-ig minden órán kifizetendők lesznek, 25-től 50- ig 8 nap alatt, 50-től 100-ig 14, 100-tól 200-ig 1 hónap; 200-tól pedig 400-ig (mind pengőben értvén) a’ felmondás után 3 hónapokra fognak kamatostól kifizettetni; megjegyeztetik itt, hogy egy krajczáron alul törtszámokra menő részecskék a’ számadásban fel nem vetetnek, hanem ezek az intézet javára maradnak. 6. Az intézet érdekében áll, hogy a’ takarék pénztárba berakott pénzek kamatozás nélkül neheverjenek,13 de ellenben az is érdekében áll, hogy [a] pénz abból bátortalan helyre nekölcsönöztessék; ennek következtében 50 fo­rintig ezüstben a’ városi bíró a’ pénztszedővel és ellenőrrel is kölcsön adhat­nak, 50 forinttól azonban 400 ezüst forintig, a’ belső tanács, 400 forinton felül pedig 1000 forintig (értvén ezüstben) a’ kölcsönadásra a’ választott pol­gárság többségének megegyezése is megkívántatik; mind az első mind az '° 6 pC.= 6 percent (százalék) " értsd: találtatnának 12 Az ún. szóbeli perek bírósága gyorsított bírói eljárást jelentett, amelynek során a tör­vényszék előtt kisebb értékű követeléseket lehetett eredményesen behajtani. A szóbeli perek bíróságáról szóló 1836 :XX. te. a behajtható összeget 60 forintban maximálta, az 1840 :XI. te. azonban 200 forintra emelte az összeghatárt. Olyan esetben azonban, amikor a hitelező és az adós a kölcsönügylet megkötésekor szóbeli bíróság alá rendelte magát, a világos adósságoknak nem volt felső határa. Pápán, mint rendezett tanácsú városban a bíró két tanácsnokkal alkotta a szóbeli bíróságot. A sommás perről a bíróság jegyzőkönyvet vezetett, amelyben rögzítették a felperes követelését, az alperes vallomását, a végrehajtás eredményét. Mivel a törvény megtil­totta az ellenállást, az ítéletet karhatalommal is végre lehetett hajtani. A felek kérésére a perről írásban másolatot is kiadtak. Az idézés, az írás a szegényeknek ingyenes volt. 13 Az egybeírás a nyomtatott szövegben tudatos lehetett, nem nyomdahiba. [ 467 ]

Next

/
Thumbnails
Contents