Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: A pápai takarékpénztár alapszabályai 1844-ből
Kisebb közlemények A PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYAI 1844-BŐL. A reformkori egyesületalapítási láz Magyarországon az élet számos területére kiterjedt: a kulturális életet a kaszinók, olvasótársaságok lendítették fel, a szegény lakosság helyzetén a segélyegyletek, jótékony egyletek, temetkezési egyletek segítettek.1 A társas együttlétet, kulturált szórakozást, újság- és könyvolvasást biztosító egyesületeknek — az olvasótársaságoknak, kaszinóknak — főként a társadalom felső és középső osztályai, rétegei alkották a bázisát. Az elit mintaadása a mezővárosok társadalmában is hatott. Az iparos és kereskedő polgárok, nemesi és nem nemesi származású értelmiségiek önkéntes társulásaként számos gazdasági jellegű szerveződés is létrejött. Ezek közé tartoztak a takarékpénztárak. Veszprémben 1845-ben Mustos János ügyvéd kezdeményezésére 300 darab 100 forintos részvénnyel, 30.000 forint alaptőkével alakult meg a Veszprémi Takarékpénztár, amely a pénzügyi válságokat sikeresen átvészelte és 1911-ben már 1.200.000 korona alaptőkével működött.2 A takarékpénztárak alapítását a Magyar Királyi Helytartótanács 1846-ban szabályozta. Előírta, hogy legalább 100-100 pengőforint értékű részvényekkel, minimum 30.000 pengőforint alaptőkével lehet takarékpénztárat szervezni.3 Woita József polgármester 1885. évi hivatalos jelentésében áttekintette Pápa város 1835-1885 közötti fejlődését, de a jótékony és társadalmi egyletek között csak az 1863. február 22-én 2115. sz. „udvari rendelvénnyel” (királyi engedéllyel) létesített Pápai Takarékpénztárat említette, amely 1885. évi zárszámadásában 2.404.468 forint 95 krajcár forgalmat mutatott ki.4 ' Az „olvasás forradalmáról”, a német olvasókörök (Lesegesellschaften) és kölcsönkönyvtá- rak (Leihbibliotheken) szerepéről: BARBIER, Frédéric: A könyv története. Bp., 2006. 262-264. A magyar viszonyokról: FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978. 2 ÓVÁRI Ferenc: Közgazdasági élet. = HORNIG Károly: Veszprém múltja és jelene. Veszprém, 1912. 178. 3 VeML (= A Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára) IV. 1. b. 1540/1846. sz. A helytartótanács 1846. évi 20.818 sz. rendelete. 4 [Woita József 1885. évi polgármesteri jelentésének ismertetése.] = Pápai Lapok 13 (1886) 34. sz. (augusztus 22.) 185-186.