Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - Hudi József: Takácsi nemes község alfabetizációja a későrendi korszakban (1698–1847)
Műhely ^ Acta Papensia xiii (2013) 3. szám sí községekben már a XVII. század második felében is készíttettek pecsétnyomót. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy Takácsi a jobbágy községekkel egy időben vezette be a pecséthasználatot. Korábban a hivatalos iratokat Veszprém vármegye tisztségviselői, illetve birtokügyletek esetén elsősorban a győri káptalan mint hiteleshely állította ki — a birtok-adásvételek, cserék bevallásai (fassiói) közül több is található a református egyházközség irattárában, ami mutatja a református egyházközség és a takácsi községi önkormányzat szoros összefonódását. A XVIII. század második felében Takácsiban már több önkormányzat élt egymás mellett: a nemesi község, amely az egész község irányítását végezte; emellett az agilis község, amely az adót fizető agilisek önkormányzata volt, továbbá a református egyházközség. Az evangélikusokat a türelmi rendelet után újjászerveződő pápai anyaegyházhoz gondozta. A községben élő néhány izraelita család a pápai hitközséghez tartozott.23 A szőlőbirtokosok a vaszari, majd a takácsi határhoz tartozó gyulai hegyközség tagjai voltak. A hegyközség elöljárósága önálló adminisztrációt végzett. A jegyzőkönyvben nemcsak a tisztújítások eredményeit, hanem a birtok-adásvételeket, számadásokat is följegyezték. A külön bíró vezetésével működő agilis község nem készített pecsétnyomót. A református egyházközség viszonylag későn, a reformkorban kezdett saját pecsétet használni, amelynek mezejében a református templom stilizált ábrázolása látható.24 Az egyes nemes családok levelesládájában is számos oklevelet, iratot őriztek, melyek közül teljességében egy sem maradt fenn. A szocializmus éveiben ugyanis még azok a családok is megsemmisítették a múltjukra vonatkozó dokumentumokat, amelyek addig féltve őrizték.23 A családi levéltárak nagyságáról tudósít az az iratjegyzék, amelyet özvegy nemes Horváth Andrásné sz. nemes Halasi Nagy Zsuzsanna halála (1830) után készítettek az almáriumban és nemes Győry Ferenc házában talált oklevelek alapján.2*’ Ez a jegyzék 1640-1802 közötti időszakból 91 tételszám alatt 23 24 25 26 23 Az 1803. évi adóösszeírásban Takácsiban élő izraelita nem szerepel, később azonban 2-3 árendás család élt a faluban. HUDI 2006.198. 24 DRELIII. 66. TREI1829. A takácsi református prédikátor konvenciós levele. Takácsi, 1829. február 28. A szerződés nagyobb hitelességét szolgálta, hogy az esperes is láttamozta. 25 Győry Endréné (Pápa, Dózsa György u. 38. sz. alatti lakos) közlése szerint így járt el a Takácsin lakó Győry család is. 26 DREL III. 66. TREI 1830. Özvegy nemes Horváth Andrásné sz. Halasi Nagy Zsuzsanna halála után készült iratok jegyzéke. [ 352 ]
