Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 1. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: Hegel

<#• ÚJRAOLVASÓ ^ Acta Papensia XIV (2013) 1. szám A helyettesítést a leendő tanár külföldi útja alatt Németh János24 látta el, aki 1833 őszéig, mint a kerületi jegyzőkönyvből olvassuk, a szupplens professzorságot... dicséretesen és a publikum teljes megelégedésével vitte”.24 25 * Tarczy Lajos Németországból mint Hege/-tanítvány tért vissza, mert bár az uralkodó filozófus már csendes hant alatt nyugodott Fichte26 mellett a berlini temetőben, szellemét a „diadochus bölcselők”27 * a német föld minden egyete­mére bevitték, s egy emberöltőre uralkodóvá tették. Flegel hatásának titka nem csupán abban keresendő, amiben ő elsősorban látta küldetését: a korszellem kifejezésében, öntudatosításában; nem is rend­szerének nagyvonalúságában, széles koncepciójában és zártságában: hanem főként abban, hogy a Kanttal25 meginduló szubjektív idealizmus dialektikus eszmefejlődését befejezte. Fichte megtagadta Kantot, ez viszont őt; Schelling Fichtéből indul ki, de elfordul tőle, Hegel élesen megbírálja Schellinget, s ha Schelling romantikus változásai egy lírai költő benyomását teszik ránk, a drámai Fichte mellett Hegel a klasszikus epikus, a nyugodt tárgyilagosság, aki a sztoikus amor fati-jával29 30 31 32 állapítja meg, hogy a világszellem kifejlésében mit sem számít egy egyénnek, népnek a sorsa, mert mindez csak cseppje, része egy nagy hullámnak. „A kor folyam, mely visz vagy elmerít, csak úszó­ja és nem vezére vagy” — mondja Hegel után a mi Madáchiink;3° s a vérbeli epikus Arany is ezt vallja egy lírai költeményében, hogy az ember porszem csupán, amit „a sorskerék hurcol, s ledob”. *1 Hegel hatásának titkát keresve rábukkanunk arra is, hogy bölcselőnk, aki képes volt a „Phänomenologia” *2 labirinthusát megírni, mely még a Tiszta Ész 24 Németh János 1803-ban született Kéttornyúlakon, teológiai tanulmányait Pápán végezte, majd két évig Utrechtben tanult. 1832/33-ban tanított filozófiát a pápai kollégiumban. VERESS D. 1994. 118., KRÁNITZ 2012.117. 25 DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv, 1832. június 18-20. Nr. 38. 2<’ Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. - Berlin, 1814. január 29.) filozófus, a német idealizmus megalapítója és Schelling, illetve Hegel mellett legfontosabb képviselője. 27 Diadochusoknak Nagy Sándor hadvezéreit, majd a birodalom széthullása után az őt kö­vető uralkodókat nevezték; a kifejezést itt a nagy filozófus tanítványaira alkalmazta. 24 Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. - Königsberg, 1804. február 12.) német filo­zófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt. 29 amor fati (latin) = a végzet szeretete; Nietzsche által használt fogalom 30 A pontos idézet Madách Imre: Az ember tragédiája c. dárámának hetedik (konstantiná­polyi) színéből Lucifertől: „A kor folyam, mely visz vagy elmerít, / Úszója, nem vezére, az egyén. ” 31 Arany János: Évek, ti még jövendő évek( 1850) c. versének utolsó sora. 32 Phänomenologie des Geistes [A szellem fenomenológiája] (1807) c. főművére utal.

Next

/
Thumbnails
Contents