Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: Hegel
ÚJRAOLVASÓ * Acta Papensia XIV (2013) 1. szám Hegel emlékét megünnepli a nyugati művelődés minden országa, Kazinczy szellemének áldoz a magyar tudós, művész és mindenki, aki fel tudja mérni a nyelvújítás óriási jelentőségét; Márton Istvánról megemlékezik a magyar nyelvtudomány és a magyar bölcselet, s legmélyebb érzéssel a pápai kollégium, amely tisztában van azzal, mit köszönhet újjászervezőjének. Az életerős fák csodás erővel hajtanak új ágat, s fejlesztenek friss lombot a vihar tördelése vagy a tél pusztító fagya után. A pápai iskola alig tér vissza a keserű számkivetésből,19 néhány év múlva az ország legmodernebb szellemű iskolája, mert volt Márton Istvánja, aki együttesen tudta képviselni a filantropizmust, az új humanizmust, s a magyar főiskolán először hirdette magyar nyelven a bölcselet korszakalkotó új vízióját, Kant20 kritikai filozófiáját. Utódról is kívánt gondoskodni, s a kiszemeltek között ott látjuk Vámosi Pap Istvánt,21 aki azonban a Vallási Egyesülés Ideáljával22 elrontja dolgát mestere előtt is, a kerület előtt is, s így a fiatalabb Márton-kedvenc, Tarczy Lajos23 jut célhoz, aki alig végzi el tanulmányait Pápán, már mint kiszemelt tanár megy külföldi tanulmányútra, s a hazatérő huszonhat éves ifjút már várja nagy mesterének öröké, a bölcselet-mennyiségtan-természettudományi tanszék. 19 A kollégium a pápai református közösség vallásgyakorlatának megszüntetése idején, 1752-1783 között Adásztevelen kisgimnáziummá lefokozva működött, 1783-ban kezdték újjászervezni Pápán. KIS 1896. 87-88. 20 Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. - Königsberg, 1804. február 12.), német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt. Az ő nevéhez fűződik a kategorikus imperatívusz megalkotása, a filozófiai „kopernikuszi fordulat”, a transzcendentális idealizmus. 21 Vámosi Pap István (Sárvár, 1790. szeptember 24. - 1864. július 1.) református lelkész, veszprémi esperes (1848-1850), Pap Gábor (1827-1895) dunántúli püspök édesapja. 1802-1813 között Pápán, majd Margburgban (1816-1817) tanult. 1817-tól Tótvázsonyban káplán, 1818-tól Vilonyán, 1829-től Vámoson lelkész. Kiváló szónok, kantiánus filozófus volt. ZOVANYI1977. 688. 22 A vallási egyesülés ideálja, s ezen idea realizáltatásának eszközei, melly munkában az ev. k. tolerantiáról s az egy idvezitő ekklesiáról Írott predikatziók is, az ezekre tett recensiókkal eggyütt, a mennyiben ezen munkát illetik, rövideden s részrehajlás nélkül megvizsgáltatnak. Készítette s a maga-költségén kiadta eggy a vallási egyesülést, mind vallási, mind polgári tekintetben, szívesen óhajtó református prédikátor. Veszprém, 1823. - A névtelenül megjelent mű a protestáns vallások unióját szorgalmazta, mely heves ellenkezést váltott ki az egyházkerületben, amely vizsgálatot indított a szerző ellen, aki magyarázkodásra és „visszavonulásra” kényszerült. 23 Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. - Bécs, 1881. március 20.) a Pápai Református Kollégium tanára, hegeliánus filozófus, természettudós, a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) tagja. [ 130 ]
