Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. 1863-tól három, a német színtársulatokat októbertől áprilisig fogadó színházi központ maradt: Sopron, Pozsony és Temesvár. A 14 hosszú téli évadot tartó város lett az alapja annak az állomáshálózatnak, amely irányította a színtársulatok térbeli és időbeli vándorlását. Az 1880-as évek elejére a magyarországi települések legalább 4 jellemző évadhosszt (játszási időt) alakítottak ki. A színházi központokra jellemző 5-6 hónapos téli évad 3-4 hónapra rövidülhetett, jelezve, hogy a helység hosz- szabb ideig még nem tudja biztosítani egy színtársulat megélhetését. Baja, Marosvásárhely magyar, Nyitra, Besztercebánya magyar és német, Újvidék szerb, Zombor magyar és szerb játéknyelvvel a társulatfogadási idők második szintjén helyezkedett el.8 Mintegy 65-70 település 4-8 hétre fogadott színtársulatot. A többi helység lakói azonban akkor láttak színházat, amikor a település éppen útjába esett valamelyik társulatnak. A színházépület léte vagy nemléte a települések társulatbírását, a színházi élet rendszerességét és a téli társulatfogadást csak az első és részben a második csoport városainál befolyásolta. A színházi állomások élmezőnyében az 1869. évi népszámlálás 20.035 (Győr) és 70.179 (Szeged) közötti lakost talált, és rajtuk kívül még tizenöt helységben írtak össze legalább ugyanekkora népességet. 1880-ra alig valamivel nőtt az érintett településeken lakók száma, 20.000 és 74.000 közötti lett (Szatmárnémeti: 19.708, Szeged: 73.675), és 35-re tágult a hasonló népességgel jegyzett kör.9 Az, hogy a népességtömörülés hozzájárul egy település színházi-kulturális igényének terebélyesedéséhez, a népszámlálási adatokból egyértelmű, de a népességkoncentráció önmagában kevés, szükség van más impulzusokra is. Annak megfigyeléséhez, hogy milyen jellemzők alapján különülnek el a helységek társulatfogadási szintjei, Keleti Károly 1871-ben megjelent és az 1869. évi népszámlálás eredményeit feldolgozó munkájában található információkat használtuk.10 Keleti hat szempont, illetve kategória alapján rangsorolta a magyarországi helységeket azért, hogy elkülönítse egymástól a vároStrampfer társulata: 1857. ápr. 13. - jún. 28. (ZSEBKÖNYV 25); Karl Friese társulata: 1858. ápr. 5. - aug. 29. (ZSEBKÖNYV 28) és 1879. ápr. 5. - szept. 3. (OSZK SZT színlapgyűjtemény); Kassa: ÖESNAKOVA 1981.172.; Pécs: MÁRFI1993. 37. és 42.; Győr: GYŐRI HÍRLAP, 1888. márc. 1. 8 A szerb színjátszás: DOTLIC 1961; a Felvidék települései: ÖESNAKOVA 1981. 9 NÉPSZÁMLÁLÁS 1869. és KELETI 1871. 418-420.; az 1880. évi adatok: NÉPSZÁMLÁLÁS 1880. 10 KELETI 1871. Keleti rangsorából Horvát-Szlavónország és a katonai határőrvidék városai kimaradtak. 5
