Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
színtársulatot. A téli idény hossza nem járt messze a magyarországi városok maximális színházi terhelhetőségétől, mert ezt, a társulatfogadási idő hosszával mérhető „társulatbírást” magyar és német játéknyelvvel csak Pest, csak magyarral Kolozsvár, elsősorban német játéknyelvvel pedig Arad, Kassa, Pozsony, Sopron, Temesvár és Pécs, a magyarországi városok közül nem feltétlenül a legnépesebbek, de kétségkívül a legurbanizáltabbak és legpolgáro- sultabbak tudták felmutatni. A SZÍNHÁZI INFRASTRUKTÚRA ÁTALAKULÁSA Az 1840-es években megalapozódó tendenciákat az 1850 és 1885 közötti három és fél évtized bontakoztatta ki. Leglátványosabb a színházi infrastruktúra bővülése. A történeti Magyarországon - nem sorolva ide a pesti állandó játszóhelyeket és a horvátországi települések színházait - 1850-ben 26 színházépület állt, melyek 1769-től (Nagyszombat) nyolc évtized alatt épültek. 1850 és 1885 között 22 színház került tető alá, közülük a miskolci (1857), a debreceni (1865), az aradi és a temesvári (1874) már e városok második színháza volt. A magasra szökő színházépítési láz motorjai egyértelműen a városok voltak. Átalakult a finanszírozás módja: a XIX. század első felében a nemesi vármegye a közadakozásból érkező summákat vegyítette egyéb forrásokkal, az új színházak fedezetét már a települések teremtették meg önkormányzati költségvetésből, vagy - a helyi lakosságot is mozgósítva - többnyire részvénytársasági formával, befektetőként. A vármegyék, ha ezekben az évtizedekben foglalkoztak a színüggyel, már nem elsősorban egymással, hanem elsősorban a városokkal álltak kapcsolatban. A hosszabb társulatbírású települések száma megszaporodott, az 1880-as évek közepére Debrecennel, Kecskeméttel, Miskolccal, Szabadkával, Szatmárral, Szegeddel és Székesfehérvárral 15 - Budapest nélkül 14 - lett, és csoportjukon belül átrendeződtek a színházi viszonyok. A német színtársulatok megszokott téli játszóhelyei közül ezekben az évtizedekben Arad (1850), Kassa (i860) és Pécs (1863) a színházi évadon belül megcserélte a magyar és a német játéknyelv között az évadon belüli a játszási időszakot, a német színtársulatok fellépési ideje átkerült a tavaszi és a kora nyári hónapokra. Pécs 1880-tól, Győr 1886-tól, Kassa 1893-tól már csak magyar színigazgatóknak ad majd játékengedélyt.7 Magyarországon 7 Arad: VALI 1889. 65-72. A német társulatok aradi fellépésére 1850 után a következő adatokat találtuk. Rudolf Franz Mann társulata: 1853. máj. 22. - aug. 27. (ZSEBKÖNYV 19); Friedrich MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2.
