Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. A PÁPAI PÁHOLY LÉTREJÖTTE A liberális korszak kezdetén létrejött pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholyt célja a „humanitás előmozdítása” volt, amelyhez minden törvényes eszközt igénybe kívántak venni. A felekezetek felett álló páholy tagjai az egyéni tökéletesedés mellett a jótékonykodást, az ember- és hazaszeretet gyakorlását, a közjó önzetlen szolgálatát, jelen esetben a város fejlődésének előmozdítását is fontosnak tartották. Hazafiúi elkötelezettségüket a névválasztással is kifejezték.30 31 A páholy tagjai a helyi értelmiség (tanárok, ügyvédek, hivatalnokok, orvosok) és a középpolgárság (építészek, könyvkereskedők) soraiból kerültek ki.32 A 9 alapító életkora 27-48 év között mozgott, átlagos életkoruk 34 év volt, vagyis a középnemzedékhez tartoztak. Antal Gábor 32 évesen, Diskay Kálmán 31 évesen, Harmos Zoltán 27 évesen, Herz Dávid 30 évesen, Karcsay Rezső 48 évesen, P. Szabó Károly 39 évesen, Voyta Adolf 40 évesen, Vélsz Emil 28 évesen, Wajdits Károly 29 évesen lett a páholy tagja. A Bécset, Párizst, Londont megjárt Voyta Adolfról joggal feltételezhetjük, hogy már Angliában megismerkedett a szabadkőműves mozgalommal. A páholy további bővítése is elsősorban neki, illetve - a zsidó közösségre gondolva - Herz Dávidnak köszönhető. A működéshez szükség volt megfelelő helyiségre, melyet kezdetben az egyik tagtól (nyilván Karcsaytól) béreltek. Később önálló épületet szereztek (szintén béreltek). Az évente János nap (június 24.) táján megtartott tisztújításokon választották meg a tisztikart: a főmestert, a helyettes főmestert, az I. felügyelőt, a II. felügyelőt, a titkárt, továbbá a szónokot, a kincstárnokot (pénztárnokot), a 30 A páholy teljes neve: Kölcsey Ferenc, a Világosságért Páholy, de a hivatalos iratokban csak az ajánlás nélküli rövidebb Kölcsey Ferenc Páholy elnevezéssel találkozunk. A teljes névről: BERÉNYI 2009.166. 31 BERÉNYI 2009.166. 32 Hasonló a helyzet Győrben. A győri Kisfaludy Sándor Szabadkőműves Páholynak 1873- ban 33 tagja volt, 70%-uk szellemi foglalkozásúnak (jogász, orvos, tanár) számított. Kevés volt a szabadfoglalkozású: mindössze egy-egy magánpraxist folytató orvost, ügyvédet, festőt lehetett kimutatni. A fennmaradó harmadrészt a gabonakereskedők és építési vállalkozók tették ki. Vagyis a páholy társadalmi bázisát a középkorú (átlagéletkor: 35 év) tehetős középpolgárság alkotta, amelynek 10%-a volt kifejezetten gazdag. A vezetőség a gazdag gabonakereskedők közül került ki. Vö. SZAKÁL 2003. 265. 29 'd
