Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Karlinszky Balázs: A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. A két fűzfői telep katolikus híveinek lelkigondozását kezdetben a vörös- berényi plébánia látta el. A településrész egyre szaporodó lélekszáma miatt a pasztoráció zökkenőmentes ellátása azonban egyre inkább megterhelő lett az ottani plébános számára, akinek ekkor már a szintén gyors növekedésnek induló Balatonalmádi gondozása is feladata volt. Az első lépéseket az önállósulás felé már a lőporgyár költözésével párhuzamosan megtették a fűzfőiek. 1924. február 3-án Rótt püspök Salamon Ödön vezérigazgatóhoz írt levelében sürgette egy temetőhely kijelölését az új gyártelep részére, illetve felkérte az igazgatót arra, hogy templom, plébániaiak és iskola építésének ügyében tegyen lépéseket.22 A válaszlevélben személyes megbeszélést javasolt az igazgató. Ennek eredményeképp a gyárat felügyelő miniszterközi bizottság engedélyezte a temetőterület kihasítását a gyártelep telkéből úgy, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között a vörösberényi plébános - Gyöngyössy Imre - számára fuvart biztosított a temetések alkalmával.23 A temető kérdése ekkor nem nyert megnyugtató rendezést, mivel 1935-ben a már önálló fűzfőgyártelepi lelkészség költségvetésének készítése kapcsán az egyházközségi közgyűlésen ismét előkerült a probléma.24 Az 1936-ben rögzített egyházlátogatási jegyzőkönyv és az 1938-as esperesi vizsgálat szerint még ekkor is Vörösberénybe temetkeztek a gyártelepiek.25 Sikerült ugyanakkor rendezni az elemi oktatás kérdését. Az államivállalati fenntartásban működő gyártelepi iskolát 1927-ben szentelte fel Rótt Nándor megyéspüspök.26 Önálló templom híján sokáig, 1939-ig az iskola kápolnájában tartották a helyi szentmiséket. A kezdetben egy tanerős, 60 növendéket számláló iskola az 1936-os egyházlátogatási jegyzőkönyv adatai szerint ekkor már 109 tanulóval, két tanteremmel és két tanítóval rendelkezett.27 Egy hitéleti jelentés szerint 1940-ben 239 diák koptatta az iskola padjait.28 A gyermekek katolikus hitoktatását kezdetben a vörösberényi plébános, majd az önálló lelkészség megalakulása után a helybeli lelkész, később a káplán végezte. 22 VÉL A/44 483/1924. 23 VÉL A/44 4521/1924. 24 VÉL A/44 1865/1935. 25 VÉL A/8 tóm 140. no 20. 17. és VÉL A/47/2 1938/II. Fűzfőgyártelep 9-10. 26 SZŐNYEG 2009.122. 27 VÉL A/8 tóm 140. no 20. 9. 28 VÉL A/47/11940/II. Fűzfőgyártelep 7. 208
