Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Karlinszky Balázs: A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. létezett, s mindkettőt az évtized elején nyitották meg.16 A fürdőtelep megszervezését a helyi villa- és nyaralótulajdonosokat tömörítő Fürdőegyesület felügyelte, amelynek vezetőségében olyan kormánytisztviselők tevékenykedtek, mint Forster Gyula17 államtitkár, vagy Jalsovszky Jenő'8 minisztériumi tanácsos. A Fürdőegyesület tagsága nagy arányban megegyezett a fürdőtelepi egyházközség tagságával. Az egyházközségek létrejötte szintén az első világháború végét követő turbulens idők eredménye volt. Rótt Nándor 1919. április 16-án rendelte el az akkor még hitközségeknek nevezett szervezetek felállítását, amelyek képviselőtestületének élén egy világi (választott) és egy egyházi elnök - a településen működő plébános, lelkész, esetleg káplán - állt. 19 Az egyházi adók és más anyagi ügyek kezelésén és az iskola működtetésén kívül tevékenységük az 1930-as évektől összefonódott az Actio Catholica országos megszervezésével. Ennek célja a katolikusok intenzív közéleti egységének megteremtése volt.20 Tanulván a közeli félmúlt eseményeiből mind a kormány, mind az egyházkormányzat kiemelt fontosságú kérdésként kezelte a gyártelepek paszto- rációjának kérdését. A gyári munkásság és uradalmi cselédek körében kifejtett belső missziók ügye, hasonlóan a fürdőtelepi nyaraló hívek lelki gondozásához, „rétegpasztorációnak” volt tekinthető.21 Az új országhatárokon belülre sokszor akár a régi munkások elköltöztetésével áttelepített, vagy újonnan létrehozott ipartelepek esetében különösen fontosnak számított a hagyományos kötődéseiket vesztett alkalmazottak plébánossal vagy lelkésszel történő ellátása. 16 SZŐNYEG 2009. 58. 17 Forster Gyula (1872-1939) hídépítő mérnök a Műegyetem elvégzése után 1896-tól az Államgépészeti Hivatal munkatársa, 1907-től a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselője, 1921-től minisztériumi tanácsos, 1927-től államtitkár, illetve ez Actio Catholica országos tanácsának elnöke és a budapesti Szent Imre egyházközség elnöke is volt. ÚMÉL II. 758. 1 Jalsovszky Jenő (1886-1977) a budapesti jogi egyetem elvégzése után a Vallás és Közoktatási Minisztériumban kapott állást, később Klebelsberg Kúnó miniszter tanácsosa, majd Hóman Bálint személyi titkára lett. A II. világháború után nyugdíjazták. Fűzfőfürdőn aktív tevékenységet fejtett ki a terület parcellázásában, a Fürdőegyesület minisztériumi előkészítésében, megteremtésében, majd igazgatásában mint a fürdőegyesület választmányi tagja, első igazgatója. Hozzájárult Fűzfőfürdő, később Balatonfűzfő üdülőhely sokoldalú fejlesztéséhez, és nevéhez köthető a fűzfői Balatoni Krónika megindítása és szerkesztése is. (A helyi vonatkozású adatokra dr. Makra Ernőné hívta fel a figyelmemet, amit ismételten köszönök.) 19 VÉL A/2 1919/VI. 47-48. 20 GÁRDONYI 2010. 283. 21 GÁRDONYI 2010. 281-282. fe5 207 <6#
