Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. funkcionális típusok szerint is csoportosítják. A típusok kialakításának alapja a gazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak aránya a kereső népességen belül. Beluszky 6 alaptípust határozott meg: az agrár-, az ipari, a garnizon, a központi szerepkörű, a speciális és a vegyes funkciójú várost. A fenti típusok- két vagy több funkciót egyesítve - összekapcsolódhatnak. A színházi városok kötődése egy típushoz feltűnő: két agrárváros, Szabadka és Kecskemét kivételével - akár alapfunkcióként, akár kettős funkció egyik alkotórészeként- mindegyik központi szerepkörű. Két település (Kassa és Sopron) igazgatásioktatási, 8 (Pozsony, Nagyvárad, Szeged, Debrecen, Kolozsvár, Pécs, Székes- fehérvár, Szatmár) forgalmi-igazgatási, 4 (Temesvár, Arad, Miskolc, Győr) pedig kereskedelmi-forgalmi centrum. A két agrárváros-színházi központ, Szabadka és Kecskemét azonban nemcsak népességének nagyságát, de kereskedelemből és közszolgálatból élő keresőinek számát tekintve is messze kiemelkedik abból a környezetből, amelybe akár a városhierarchiában, akár a funkcionális típusok szerinti kategorizálás alapján kerültek. Szabadkán a keresők e két kategóriájához tartozók 3.142-en, Kecskeméten 2.335-en voltak. Az összeírt személyek száma alapján Kecskemét és Szabadka is előbbre sorol, közelebb kerül a többi színházi városhoz.31 A színházi központokon belüli, a századfordulóra kialakult tagoltságot a foglalkoztatottak százalékos aránya alapján képzett funkcionális típusok nem mutatják, egyik csoportjuk sem kötődik különösebben egyetlen típushoz. A forgalmi-igazgatási és az igazgatási-oktatási centrumok sokasága azonban arra utal, hogy a színjátszás a színházi központok sokszínű és nagytömegű közönségén túl rendszeres színházlátogatókat igazán az államigazgatás alkalmazottéiban és a szabadfoglalkozású értelmiség köreiben talált. A differenciálódást feltételezhetően előidéző, statisztikailag megragadható lehetséges színházlátogatók száma már egyértelműen szétosztja a színházi városokat: sorozatuk Pozsonytól Pécsig folyamatos, majd utána szakadozottan következnek a csak egy évadra tervezők. Az elegáns eredménnyel azon31 BELUSZKY 1990a. 118-125. Beluszky Pál a két foglalkozási csoport értékeit a következő kategóriák alapján állította össze: 1. „Kereskedelem és hitel (kereső)” és 2. „Közszolgálat és szabadfoglalkozás (kereső)”. Ehhez harmadik értékként néztük még a „Tulajdonképpeni iparral foglalkozó” rovat „ipari önálló”, „tisztviselő” és „Összesen férfi/nő” rovatok értékeit (a legutóbbi a következők összege: „tisztviselő”, „segítő családtag”, „művezető, előmunkás”, „tanonc”, „szolga”. (NÉPSZÁMLÁLÁS 1900a) Ezeknek az adatoknak az alapján a most is alacsonyabb értéket produkáló Kecskemét Kassához közelít. Részletes adatok: Kecskemét: 1.641, Szabadka: 2.445, Kassa: 1.656. (NÉPSZÁMLÁLÁS 1900a.) *C\' 16 -fi-
