Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
hez, Debrecené pedig Nyíregyházához és Máramarosszigethez. Kecskemét és Szabadka körül megformálódott egy alföldi-dél-földi körzet: a többször választott állomások jó része Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye déli részén, valamint Békés, Csanád, Torontál, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács- Bodrog megyében voltak. SZÍNHÁZI ÁLLOMÁSOK ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Már a települések társulatfogadási idejének, Keleti Károly városrangsorának, illetve az 1869. évi foglalkozási adatoknak az összevetése is azt mutatta, hogy a színtársulati állomásrendszer és a településhálózat kiemelt részeként megjelenő városrangsor a színházi központok esetében közelít egymáshoz. Beluszky Pál 1990-ben megjelent két tanulmányában a magyarországi városok hierarchiáját az egyes településeken előforduló városi alapfunkciókat ellátó intézmények (például felsőfokú oktatási intézmények, országos biztosítótársaságok vezérügynökségei, kereskedelmi és iparkamarák, főreáliskolák, tanítóképzők, kórházak, gimnáziumok, adóhivatalok, járásbíróságok) rangsora és gyakorisága alapján határozta meg.3° Magyarország színházi központjai ebben a városhierarchiában a 3. és az 56. hely között sorakoznak fel. Tömörülésük és szétválásuk meglepően simul a színházi városok játszási idők alapján feltérképezhető XIX. századi végi állapotához. Szabadka és Kecskemét a hierarchia 51. és az 57. helyén láthatók (5. és 6. szint). Jóval fölöttük helyezkedik el Szatmárnémeti, a 20. helyen (4. szint). Az évadfelező, illetve a társulatfogadási időt lerövidítő Győr és Székesfehérvár a 16., illetve a 13. helyen áll (3. szint), közrefogva Sopront (15. hely). Közvetlenül Székesfehérvár előtt Miskolc bukkan fel. A több évadra pályáztató városok a hierarchia első 11 helyét foglalják el, kitöltve a teljes vagy részleges regionális centrumok számára fenntartott első és második szintet. A kivétel a kisebb színtársulatok hosszú ciklusaiban gondolkodó Kecskemét. Annak megmutatásához, hogy Magyarország városai önmaguk és vonzás- körzetük számára a gazdasági, igazgatási, oktatási és kulturális intézményeken keresztül milyen jellegű feladatokat láttak el, a tanulmányok a városokat 30 30 BELUSZKY 1990., 1990a. Beluszky az indikátorként használt intézmények „előfordulásgyakorisága” alapján 9 hierarchiaszintet határozott meg. Regionális centrumok (teljes értékű és részleges), fejlett megyeszékhelyek (teljes értékű és részlegesen fejlett), megyeszékhely szintű városok (teljes értékű és részleges), középvárosok (teljes értékű és részleges), kisvárosok (jelentősebb járási központ szintű települések). Vö. BELUSZKY 1990a. 97. MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2.
