Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. geket és a támogató városok, illetve civil szervezetek számát tekintve is igaz. Az állandó színjátszás sokat hivatkozott fogalmát a XIX. század végére lassan megtöltötte az a tartalom, amelyet használói értettek rajta: a hosszabb ideig tartó, ciklikusan rendszeres színházi ellátást és a színügyről való közösségi gondoskodást együtt. Az 1885 utáni két évtizedben a társulatfogadási idők tagoltabbnak láttatják az állomásrendszert. A hosszú évadot tartó városok körén belül elkülönültek azok, amelyek az állandó színjátszás fogalmába belefoglalt rendszeres és hosszabb időre szóló színházi-kulturális ellátást több egymás utáni évre is tervezni tudták. Arad, Szeged, Kolozsvár és Debrecen már az 1880-as évek elejétől, Pozsony (1886), Pécs (1895), Kecskemét (1896), Kassa (1899) és Nagyvárad (1900) új kőszínházuk megnyitásától kezdve három egymás utáni évadra kerestek színigazgatót. A több évre tervezők köréből kimaradt Székesfehérvár, Miskolc, Szabadka, Győr és Szatmár.27 Székesfehérvár - ahogy 1886- tól Győr is - lerövidítette a játszási időt és 1892-től „legalább négy hóra terjedő téli színi idényre” hirdette színházát.28 A színházi központokon belül kialakult egy „lemaradó” városkor, amely évente váltogatta-próbálgatta a szín- igazgatókat. A színházi központok közé 1900-ban besorolt Nagyvárad, 1905-ben pedig Pozsony és Sopron magyar játéknyelvű szezonjának meghosszabbodásával a magyar színtársulatok rendelkezésére álló színházi központok száma tizenhatra emelkedett. A színházi városokat 1890-ben 21.000 (Szatmárnémeti: 20.736) és 85.000 (Szeged: 85.569) fő közötti népesség lakta. Velük együtt negyven helységben számoltak össze legalább ugyanennyi lakost. 1900-ban a színházi központok lakossága a katonai népességgel együtt huszonhétezer (Szatmárnémeti: 26.881) és százháromezer (Szeged: 102.991) fő közöttire nőtt, és rajtuk kívül még tizenhárom településen laktak ugyanennyien. A tizenhat város közül 1890-ben nyolc, 1900-ban pedig már kilenc Magyarország tíz legnépesebb települése között foglalt helyet.29 Az 1885 utáni két évtized megszilárdította néhány színházi anyaváros kapcsolatát lehetséges nyári állomásaival. A központosított útvonalakon megerősödött Kassa kötődése Eperjeshez és Ungvárhoz, Szegedé Hódmezővásárhely27 Az említett városok pályázati kiírásai a Színészek lapjában jelentek meg. 28 Székesfehérvár: SZL, 1892. ápr. 16.; Győr: SZL, 1886. febr. 6. 29 JEKELFALUSSY1892. és NÉPSZÁMLÁLÁS 1900.
