Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
A színészegyesület igyekezete ellenére az egyes települések besorolása ellen maguk a helységek, a kerületi rendszer ellen pedig a társulatok és a szín- igazgatók tiltakoztak. Az előbbiek azt fontolgatták, vajon a számukra rendelt beosztás megfelel-e saját elképzeléseiknek, a társulatok a színész-munkanélküliséget, az igazgatók a szabad városválasztás megszűnését nehezményezték.22 A színészegyesület 1880. augusztusi rendkívüli közgyűlése végül a színi kerületi rendszer megszüntetése mellett döntött.23 A vidéki színészet kerületekbe szervezésének gondolata nem enyészett el az 1879-1880-as kísérlet kudarca után sem. Az Országos Színészegyesület továbbra is egy országos felosztásban látta a vállalkozások anyagi és szakmai biztonságát, a kormányzat pedig felfedezte a színjátszásban azt a közművelődési eszközt, a színi kerületekben pedig azt a hálózatot, amellyel finoman megtámogatható az államhatárokon belüli magyar nyelvi-kulturális expanzió.24 1893-ban - a hivatásos magyar nyelvű vidéki színjátszás története során először - a színházi ügyekkel foglalkozó Belügyminisztérium költségvetésében a vidéki társulatok segélyezésére külön forrást hoztak létre,25 és ennek az igen csekély 10.000 forintnak első félévi 11 támogatottja között ott szerepelt 3 felvidéki és 4 délvidéki színtársulat.26 A magyar játéknyelvű társulatok „játékterében” 1885 és 1905 között 21 színház épült. Az 1905-ben álló 46 színházból 18 már a város második épülete volt, közülük hat 1885 után került tető alá. Első színházát építtette Dés (1886) és Nyíregyháza (1894), Munkács (1899), Nagyvárad (1900), Igló (1902), Eger és Ungvár (1904), valamint Nagykároly (1905). A színházépületek szaporodása - az erre a pozícióra régóta hivatott Nagyvárad kivételével - nem teremtett újabb színházi központot. A XIX. század utolsó másfél évtizede a szubvenciók bővülésének időszaka is, és ez az összeMŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. 22 NAPLÓ (KONGRESSZUS) 1880. 23 Az állásfoglalások összesítése: SZK, 1880. júl. 4., A SZÍNPAD 1880. júl. 16., JEGYZŐKÖNYV (KONGRESSZUS) 1880. 22 MOL BM K 150. 2376. cs. 2068/1893. sz.: Tiszteletteljes előterjesztés a minister úr Ő Nagyméltóságához a vidéki magyar színészet segélyezése tárgyában, 1893. 25 Az Országos Színészegyesület központi irodájának fenntartására 1883-tól 5.000 forintot kapott, ezt egészítették ki a társulatok számára biztosított 10.000 forinttal. (1883: III. te. az 1883. évi állami költségvetésről. XV. fejezet. 7. Általános közigazgatási kiadások és 1893: VII. te. az 1893. évi állami költségvetésről. XV. fejezet. 5. Színművészeti kiadások). BM K 150. 2376. cs. 44761/1893., 2068/1893) sz.: A vidéki színészet segélyezésére 1893. évre előirányzott 10.000 forintnyi hitel terhére az alább felsorolt vidéki színigazgatóknak engedélyeztetvén segély. - Ugocsa vármegye főispánjának felterjesztése Gáspár Jenő színigazgató segélyezése ügyében. 1893. szept. 17. (Uo.) 13 V*
