Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Műhely - Ungváry Jenő: Anonymus kora és középkori latin szótárunk
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 1-2. arany-, ezüst- és vasedények, valamely ismeretlen okból kifolyólag még rézedényekkel is kiegészítve. A Vita Attilae-t sokáig annak a Bár-Kalán nembeli Kalán művének tartották, aki 1186-1218 között pécsi püspök volt,7 mígnem ifj. Horváth János 1941-es tanulmányában kimutatta, hogy a Calanus neve alatt fennmaradt Attila-életrajz „legkorábban a XV. sz. közepe táján íródhatott.”8 Ezt látszik erősíteni Kulcsár Péter összeállítása a Calanus-kéziratokról, amelyek között XV. századinál korábbit nem találunk.9 10 11 A magyar történeti irodalomból azonban fel tudunk idézni még egy olyan jelenetet, ahol arany- és ezüstedényekben tálalták a lakomát, méghozzá éppen Attila király városában. Ismeretlen szerzőnk, a Névtelen, akit Anonymus „néven” ismer a közönség, a következőkről számol be: miután Árpád Megyer- nél átkelt a Dunán, és főembereivel, valamint katonáival bevonult Attila városába „felette megörültek annak, hogy megadatott nekik: Attila király városát harc nélkül foglalhatták el, mivel Árpád fejedelem Attila nemzetségéből származott. Nagy örömükben nap mint nap Attila király palotájában lako- máztak egymás mellett ülve, kobzok és sípok édes hangját, dallamait, igricek énekét hallgatva. Az ételt és italt a vezérnek és előkelőinek arany edényekben, szolgálóiknak és a parasztoknak ezüst edényekben tálalták ... ”'° „Fercula, pocula portabantur duci et nobilibus in vasis aureis, servientibus et rusticis in vasis argenteis ..." Nos, Anonymus szövegében szinte ugyanazokat a részleteket találjuk meg, mint Calanuséban: azonos a helyszín (Attila városa), arany- és ezüstedényekben tálalják a fogásokat {fercula), az egyik lakoma Attila életből való távozása, a másik pedig leszármazottjának, Árpádnak, dicső őse palotájába való megérkezése alkalmából került megrendezésre. 1993-ban jelent meg középkori latin szótárunk negyedik kötete, amelyben utána is nézhetünk annak, hogy a mindkét szerző által használt ferculum szó milyen jelentésben és mely időszakokban adatolható Magyarországon.12 És rögtön két meglepetés éri az embert: 7 KMTL 539. 8 HORVÁTH 1941. 81. 9 KULCSÁR 2002., s. V. Calanus 10 HKÍF 331. (Veszprémy László fordítása) 11 SRH 1, 94. 12 MKLSz 4, 51. 67 -ci
