Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Újraolvasó - Gondol Gábor önéletírása
ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia X (2010) 3-4. vei fogadtak körükbe, mely állandó forrásra talált a közös rendeltetésben és érdekegységben. S következett azon irántam táplált meggyőződésből, hogy a tanári kar nagy többsége az új szervezés folytán sorukban támadt hézagot velem betölteni kész volt. Elmúlt közel nyolc év, míg a tanári pályát folytattam, illetőleg arról leköszöntem s nem fordult elő egyetlen eset, mely a kartársaimmal való jó egyetértést és kollégialitást csak rövid időre is megzavarta volna. E viszony ismét a tanári állás egyik megbecsülhetlen tulajdonsága. Ha t. i. tanártársával véleménynyilvánítás és annak érvényesítésére törekvés miatt néha ellentétbe jön is, nem kell oly következményekkel küzdenie, mint más pályán. A karbeli egyenlőség és protestáns szabadság mindegyik felet megóvja attól a szerencsétlenségtől, hogy személyes méltóságát, egyéni önérzetét sértő, tekintélyét és jóhirnevét kockáztató támadást, kisebbítést és boszantást, mint hivataloknak közvetlen vagy távolabbi elöljárójától méltatlanul elszenvednie s a kenyéririgység kígyói ellen minden lépten-nyomon védelmi helyzetben lennie. Az én tanárkodásom idején azonban ezen állásnak csekély jutalmazása miatt azon feltűnő árnyoldala volt, hogy míg egyrészről az évi fizetésből a tisztességgel határos takarékosság mellett sem lehetett annyit meggazdálkodni, amennyi az embernek öregsége vagy hajlottabb korában bekövetkező szolgálatképtelensége esetére Ínségtől mentes megélhetést biztosított volna, másrészről sem nyugdíj, sem pedig kivételes körülmények között alkalmazható ellátási intézmény nem volt. S igy amely tanár magánvagyonnal nem rendelkezett, nem talált biztos révpartot, melybe a remény horgonyát belevághatta volna, hogy ott majd menedéket talál, ha az élet viszontagságai közt baj találja érni. Ha a szerény tanári fizetés mellett, bár hosszabb szolgálat után is nyugdíjra lehetett volna kilátásom, a politikai változás következtében kínálkozó bármely közigazgatási vagy bírói hivatal sem birt volna előttem oly értékkel, hogy azzal tanári állomásomat felcseréltem volna. Ellenkező helyzetben azonban a bekövetkezett viszonyokat éppen úgy számításba kellett vennem, mint a napszámosnak az oly kínálkozó nyári munkabért, melyből magának télrevalót is takaríthat meg. a főiskola jogi tanszékén tanított. 1890-től a főiskola tanítóképző intézetének magyar nyelv, történelem és földrajz tanára volt. Amíg egészsége engedte, a Pápai Református Egyházmegye világi gondnoki tisztségét is ellátta. SZINNYEI I. 1891. 561-562., BORSOS 1905., TRÓCSANYI 1981. 262. te 322 ^
