Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)

2010 / 3-4. szám - Újraolvasó - Gondol Gábor önéletírása

ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia X (2010) 3-4. hézségei sem zavarták meg. Annak tudata, hogy az állami, testületi és magán hivatalok mindegyike, az országok és népek sorsát intéző legmagasabb állá­sokon alul csak bizonyos „modus vivendi”69 minden magasabb rendeltetési cél nélkül, tanári pályám magasabb hivatása jótékony buzdítással hatott köte­lességemnek lelkiismeretes és tehetségemhez mért betöltésére. Örvendve te­kintettem vissza a helyi érdekek, pártfegyelem s az egyes hatalmasok túlka­pásai által elröpített megyei tisztviselői állásomra, mit elhagytam, továbbá az ügyvédi, bár független, de sokféle mindennapias s leirhatlan silányságokkal körülfont foglalkozásra, mely mindennapias hivatásánál fogva nemesebb irányt, szellemet sem a törvényhozásnak, sem annak végrehajtásának nem kölcsönöz, s végre a minden szabadságot, személyes jogot a szolgaság színvonaláig sülyesztő központi kormányzati bureau70 hivatalra. Még mielőtt tanári pályámat megkezdtem volna, megtanított a tapasztalat arra, hogy mi ezen állásnak szép hivatásán kívül minden más hivatalétól eltérő, kizárólagos és a protestáns autonómia71 pajzsa alatt legfényesebben nyilatkozó sajátsága. S ez abban áll, hogy a tanár tudományos szakvéleménye és meggyőződése felett urat nem ismer. A jogtanár különösen a tudomány mértéke szerint bírálja a létező törvények indokait, feltárja a törvényhozás titkos rugóit, s kimutatja, melyik felel meg az egyesek és az állam jól felfogott érdekeinek. Ekként ápolja a helyes jogérzéket, az eszményi jogrend tudata által megerősített valódi hazafiasságot. Kimutatja a törvényhozás hibáit, bot­lásait s azokat kérlelhetetlenül elitéli. Ő felette pedig Ítél a legigazságosabb két biró, a tudomány és a közvélemény. Mindig megelégedéssel s némi önérzettel tekintek vissza tanári pályámra, melyben kipótolva találom azon viszontagságokat, miket az ifjúságom elején kitört politikai bonyodalmak következtében szenvedtem. E mellett folyton él bennem annak hálás emléke, hogy tisztelt kartársaim, kik között Tarczy Lajos, Bocsor István tanáraim, Kerkapoly Károly tanulótársam, Kiss János, Kotasz István és Baráth Ferenc72 kartársaim, azon barátságos és őszinte rokonszenv­69 „modus vivendi” (latin) = megélhetési mód 70 bureau (francia) = hivatal, iroda 71 A magyarországi protestánsok autonómiáját a vallásról szóló 1791/92. évi XXVI. tv. biz­tosította. Létrejöttéről, jelentőségéről: BÍRÓ-SZILÁGYI 1949. 263-267., BUCSAY 1985. 174-176. 11 Baráth Ferenc (1824-1905) pápai születésű ügyvéd, gimnáziumi és jogakadémiai tanár. 1848-ban nemzetőr, majd honvéd főhadnagy, 1849-ben százados. 1851-1853 között a jogi tan­széken, 1853-1867 között a gimnáziumban földrajzot és történelmet tanított. 1867-1872 között a pápai járás főszolgabírója, 1872-től Pápa város árvaszéki tanácsosa volt. 1876-1885 között ismét %-p 321 <6*

Next

/
Thumbnails
Contents