Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Kisebb Közlemények - S. Lackovits Emőke: Tartozni valahová: protestantizmus és református azonosságtudat
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Acta Papensia X (2010) 1-2. érdekeltségű programokkal. 4. Elitkollégium, amelynek legfontosabb feladata és célja a tudáselit képzése, amelyre minden társadalomnak szüksége van. Magas követelményrendszer és minősített szolgáltatás jellemezné. A két utolsóban, szemben a két elsővel, a tanulmányi eredmény és a magas szintű teljesítmény döntő lenne. Ugyanakkor kollégiumon belül maguk a hallgatók teremthetnék meg az egyházias közösséget, akiknek segítséget felekezetenként egy-egy lelkész adhatna. A kérdésfelvetés 2000-ben történt, talán nem késő ma sem alaposabban megfontolni! A Reformátusok Budapesten összefoglaló áttekintése a 2006-ban azonos címmel, két kötetben megjelent monografikus tanulmányköteteknek, amelyekről nagyon részletes, rendhagyó recenzió jelent meg jelen kötet ismertetőjének tollából (AP 2008/3-4. 221-260.), így részletesen ezzel az összefoglalással nem szándékozom foglalkozni, csupán utalni azokra a gondolatokra, amelyek vázát jelentik a tanulmánynak. Sajátos történet a reformátusság megjelenése a fővárosban, ahol a jobbágy-paraszti és nemesi eredetű református népességből polgár-munkás-proletár vallási közösség lett, hozzájárulva Pest-Buda magyarosodásához. Másik fontos gondolat a felekezet szimbolikus térfoglalását tárgyalja: a templomok, istentiszteleti helyek, parókiális épületek emelésének történetét, folyamatának jellemzőit egy-egy adott időhatáron belül. Ezzel kapcsolatban tér ki a gyülekezetépítő és meghatározó lelkészegyéniségekre, országos jelentőségű református eseményekre, amelyeknek immáron a főváros adott otthont. Rámutat Pestnek különleges missziós terepvoltára, a belmissziós tevékenység jellemzőire, szól az egyesületekről, a református identitást ápoló iskolákról, amelyek a fővárosban korántsem lettek olyan hírnevesek, mint vidéken. Foglalkozik a sajtóval, a konferenciaélettel, majd rámutat arra az alig helyrehozható gyökeres változásra, amely a kommunista diktatúrával köszöntött be és amelynek története feltárásra, továbbá elemzésre vár mind a történészek, mind pedig a teológusok részéről. Ezt tartom itt az írás legfontosabb és legsürgetőbb üzenetének! Az előző áttekintés folytatásaként felfogható azoknak az ünnepi gondolatoknak az összegzése, amelyek Hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Budapesti Református Egyházmegye címmel kerültek be a kötetbe. A már említett két kötetes tanulmánygyűjtemény részletesen foglalkozik ezzel a rendkívül jelentős eseménnyel is, itt viszont kifejezetten csak erre, a magyar református egyház történetében meghatározó eseményre mutat rá Kosa László. Áttekinti a budapesti református közösség növekedésének folyamatát, a parókiális kö*3> 158 <6*