Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Szemle - Katona Csaba: „Füreden az idén először nékem hozatik szerenád..." Slachta Etelka balatonfüredi naplója (1841). (Hudi József)
Szemle haszonleső rétege is: a reformkori Füred mindennapjainak szerves része volt a szerencsejáték, a duhajkodás, a „pénzért vett szerelem" és az alkalmi (törvénytelen) kapcsolatok létesítése is." (11.) A zajló fürdői életet séták, találkák, vendégeskedések, bálok - köztük a július 26-i Anna-bál - tették vonzóvá. A naplóból úgy tűnik, hogy a „hírneves Anna-bál ... mintha egy lenne a sok közül". (13.) Sőt, az is kiderül, hogy a nevezetes bál zárta a fürdőidényt. Július 27-én ugyanis azzal kezdte naplóját, hogy: „Sokan már ma éjjel elutaztak; mások korán reggel." (79.) Ezután már a szezonvégi időszak következett; változatosságot az újonnan érkezők hoztak a társaséletbe. A szöveget közreadónak a 336 lábjegyzet készítésekor több nehézséggel kellett megküzdenie: feladatot jelentett számára a naplóban felbukkanó személyek azonosítása, fontosabb életrajzi adataik megállapítása. Szerencsére 1841-ből is fennmaradt a vendégek nyomtatott névsora, mely legtöbb esetben lehetővé tette a többnyire vezetéknéven emlegetett személyek kilétének megállapítását. Ugyancsak gondot jelentett az idegen kifejezések fordítása, amellyel megkönnyítette az olvasó dolgát. A napló a bizonyíték rá, hogy a kultúrájában magyarosodé köz- és főnemesség nyelvhasználatában köztes állapotot mutatott: ha magyarul beszélt, beszédébe legtöbbször német és francia, időnként angol és olasz kifejezéseket kevert, de az sem volt ritkaság, hogy szőkébb körben átváltottak németre. Ha a naplót, mint forrást kezdjük olvasni, a fürdő biedermeier világa sajátos nézőpontból: egy úrilány érzésvilágán átszűrődve tárul elénk. A drámai feszültséget az adja, hogy Etelka szórakozni és ismerkedni, anyja viszont pihenni és gyógyulni vágyik. Etelka a társaság központja, bálkirálynéja, míg édesanyja a fürdőorvos egyik betege, akit májgyulladással kezel. Kezelése, egészségi állapotának hullámzása meghatározza programjukat. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a naplóból mit tudunk meg a fürdőéletről, akkor azt mondhatjuk: megismerhetjük a napirendet, a szolgáltatások körét (kúra, fürdő, patika, kioszkok, kávéház, posta, színház, kirándulás Arácsra, Tihanyba, csónakázás a Balatonon, bálok, tűzijátékok), a báróné és lánya kapcsolatrendszerét, életmódját. Nem tudjuk meg, hogy kié a volt fürdőtelep, hány épületből állt, hány vendéget tudott fogadni egyszerre, milyen feladatot látott el a fürdőfelügyelőség - nyilván azért, már ezek a naplóíró számára érdektelenek voltak (természetes adottságnak tűntek). Slachtáné báró Hauer Teréz és lánya Sopronból Marcaltőn, a Bakonyon, Veszprémen át érkezett Füredre, ahol öt ablakos, kétszobás lakást bérelt magának az Eszterházy-fogadóban (Glaser-vendéglőben), melyet később az Újfürdőben egy jobb fekvésű kétszobás lakásra cseréltek. Kényelmükről Resi nevű szolgálójuk gondoskodott. Gyakran vendégeskedtek a Vargáné néven Acta Papensia IX (2009) 1-4. 383
