Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely ben Lorántffy Zsuzsannához írt levelében be is számolt arról, hogy Pápán és Kiskomárom várában 24-24 főből állt a presbitérium, míg Kiskomárom (Komár) városában, melynek Galambok a filiája, 20 fős volt a testület.63 Mivel Pápán nem volt külön várbeli gyülekezet, a katonaság is a városi templomot látogatta, és a körükből választott presbiterek az egyházközség életét a város nemesi és polgári lakosai köréből választott presbiterekkel együtt irányították, ezért természetesnek tűnik, hogy a lelkészek ellátása is mindnyájuk közös feladata volt. így alighanem a helyzet legpontosabb leírását Szakály Ferenc feltételezése nyújtja, aki úgy fogalmazott, hogy mindkét lelkész szolgált a város és a katonaság felé is, fizetésüket pedig mindkét helyről kapták.64 Miután tisztáztuk Miskolci és Kanizsai Pálfi viszonyát a pápai gyülekezethez, próbáljuk megkeresni a harmadik lelkész, Pápai János helyét! Fennmaradt Patai István püspöknek Kanizsai Pálfihoz írt két levele is, melyben szót ejt az öreg lelkész nagy gyengeségéről: tudniillik erősen ivott, emiatt kénytelen volt megfosztani lelkészségétől. Ugyanakkor, bár kétszer is azt írta, hogy személyes odameneteléig Miskolci maradjon lelkészi hivatal nélkül, mégis arra kérte Kanizsait, legyen hozzá könyörületes szívű, vegye figyelembe éltes korát és addigi hűséges szolgálatait, és adja ki ezen időszak alatt is járandóságai felét.65 Ez alapján felmerülhetne az a lehetőség, hogy Pápai János Miskolci helyére került ideiglenesen Pápára, mialatt az fel volt függesztve. Ennek azonban két adat is ellentmond. Az egyik az, hogy az I. sz. egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv névsorai között 1618-1619 mellett 1622-ben is, tehát pont Pápai János előfordulásának két éve között Miskolci pápai lelkészként szerepel! A másik Kanizsai Pálfi Jánosnak egy 1624 decemberében írt levele, melyben - arra hivatkozva, hogy Miskolci haldoklik, más helyettesről pedig nem tud gondoskodni - kénytelen volt visszautasítani az őt Németújvárra invitáló Batthyány Ferenc hívását.66 Ekkor tehát 63 1650. szeptember 28. RÉVÉSZ 1892. 422-424. Miként az az 51. jegyzetben említett 1650-es pápai presbitériumi névsor is mutatja, akkor valóban 24 főből állt ott a testület. 64 „Miként vélhetőleg a katolikus időkben is, a pápai plébániatemplomban a reformáció kezdete óta két protestáns lelkész szolgált, akik a katonaság és a polgárság lelki szükségleteit egyaránt kielégítették, s akiknek a fizetéséhez mindkét oldalról hozzájárultak. ... Hogy az egyik lelkész korszakunkban végig a seregé, a másik pedig a polgárságé volt-e - mint a szakirodalomban gyakorta olvasható -, nem tudtuk eldönteni." SZAKÁLY 1994.164,192-193 (298. sz. jegyzet). 65 Patai István dunántúli püspök, veszprémi lelkész két levele Kanizsai Pálfi János pápai lelkészhez. 1620. december 8. és 12. Veszprém. DRELI. 21. a. 85r-86r. FABÓ 1869. 221-223. 66 Az előző jegyzetben idézett szöveg emlékezik meg arról is, hogy Miskolci A. Péter 1625. január 20-án halt meg. Kanizsai Pálfi János 1624 decemberében kelt levele így indokolja, miért nem látogathat el Batthyány Ferenchez: „Két el tavosztathatatlan nagy okai vadnac, miért en mastani időben az Nagyságod kivansaga szerint Nagyságodhoz el nem mehetöc. Első az en collegamnak itt ez Acta Papensia IX (2009) 1-4. 31
