Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely dikátorok és rektor fizetését. Talán ehhez köthető az a díjlevél is, amit a gyülekezet legelső anyakönyve végén olvashatunk.60 Ezek az adatok egyszerre több dologra is fényt vetnek. Egyrészt bizonyítják, hogy valamiféle jövedelem járt eddig is a katonaságtól, mégha akadozott is a kincstár hanyagsága miatt. Másrészt viszont az 1650-es rendelkezés mindkét prédikátorra vonatkozóan mondta ki az éves fizetés elrendelését, és záró szavai arra is utalnak, hogy ezt a gyülekezet tagjaitól fogják beszedni. Kiskomárom esetében, ahol külön várlelkész szolgált, az ő fizetségét elvileg a kincstár kellett volna, hogy folyósítsa, de - alighanem ennek elmaradása miatt - a katonák maguk fizették lelkészüket, úgy, hogy személyenként kivetették rájuk a hozzájárulást.61 Kiskomárom helyzete azonban teljesen más volt, hiszen ott két teljesen különálló gyülekezet létezett. A Kanizsai Pálfi János által 1634-ben felállított presbiteri testület egyértelműen a várban lévő egyházközség élén állt, amit az is mutat, hogy tagjai valószínűleg mind katonák voltak, az egyházfi szabályzatának prédikátort illető rendelkezései pedig csak egy lelkészt emlegettek.62 Maráci Nagy Balázs Kiskomárom városi lelkész 165060 „Az Papai Reformata Ecclesianak Annualis fizetése Két Praedicatorjának es Schola Mesterjének igy következik rendel, valamint a' régi időben." PREI. Pápai I. sz. akv. 175v. Ennek a keltezetlen díjlevélnek főbb tételeit Tóth Ferenc Kanizsai Pálfi János korára vetítve közölte. TÓTH 1808b. 59-60. Tóth Endre helyesen állapította meg, hogy ez a XVII. század közepe előtt semmiképpen nem lehetett érvényben, ő az 1650-es határozat eredményének tartja. TÓTH 1941. 54, 71. A díjlevelet mi is vizsgáltuk. Tóth Endre állításával ellentétben nem Naszályi István, hanem Csuzi Cseh József (a két lelkész és a rektor rendes jövedelme) és Komáromi Sülye József (a lelkészek stólajövedelme) kézírása. Az előbbi azonosításához az anyakönyv 145r, az utóbbiéhoz pedig 115r. és 130r. oldalai a legalkalmasabbak. Naszályi kézírására példák: 1711. október 29. Borsosgyőr. DREKK 0.1055. 620. (saját kézzel írt kötelezvény); 1724. május 1. Pápa. DREL III. 62. e. Liszkay 168. (saját kézzel írt levél); 1711-1725. DREKK 0.430. (lelkipásztori napló). Csuzi Cseh József kézírására példák: 1724. április 30. Pápa. DREL III. 62. e. Liszkay 167. (saját kézzel írt levél, erősen kurzív); 1719. DREKK 0.355. (imádságos könyv, szépen rajzolt betűk). Komáromi Sülye József kézírására példa: 1747. június 14. DREKK 0.1055. 5. (saját kezű feljegyzés). Miután Cseh Csuzi a lelkészek rendes jövedelmeinek felsorolása után azt írja: „Az Ecclesianak közönséges utóbbi dispositioja.", kérdéses, hogy valóban már a XVII. század közepén így lett volna érvényben. A díjlevél eredeti példánya egyébként egykor a pápai református egyház legrégebbi iratai között, a Liszkay-gyűjteményben volt, de sajnos ma már lappang. Liszkay helyesen állapította meg két íróját, dátumul pedig az 1711. és 1732. évet jelölte meg. LISZKAY 1875. 76 (192. sz.). 61 TÓTH 1941. 54-55. 62 A kiskomáromi anyakönyvben Kanizsai Pálfi János által 1634 júliusában vezetni kezdett presbitériumi napló is a kiskomári vár gyülekezetét említi. Catalogus rerum et causarum notatu in futuram cautelam dignarum, quae in hac praesidii Kiskomariensi ecclesia contigerunt. Az ugyanott szereplő névsor szerint az 1634-ben megválasztott 14 fős testületben öt vajda volt. DREL III. 205. a. 1. 17. RÉVÉSZ 1892. 428. THURY 1998.1. 314. Officia aedilium circa templum, pastorem, scholam et rectorem. A praedikátor környül. DREL III. 205. a. 1.18, 195-196. RÉVÉSZ 1892. 439^41. THURY 1998.1. 316. PATAKY1992. 58. BECK 1935.61. 30 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
