Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely Összefoglalásképpen tehát elmondhatjuk, hogy statisztikai vizsgálódásaink megerősítették a forrásaink által is sugallt következtetéseket. Eredményeinket négy pontban összegezhetjük. 1. A filozófia teljes körű oktatását két időszakban tudjuk probléma- mentesen elképzelni: az 1640-es és az 1690-es években. Ekkor volt két professzora a kollégiumnak, és ekkor emleget Kocsi Csergő is filozófiai oktatást az 1660-as évek előttről szólva. A korszak bizonyos szakaszaiban csak a logika oktatását említik, vagy arra utalnak (1630, 1650-es évek vége, 1660 előtt, 1677). Vitát több forrásunk is emleget (1585, 1630, 1694), de ezek, amennyiben tárgyukat is megnevezik, logikai vagy teológiai disputák voltak. 2. A pápai kollégium oktatási színvonala a többi hazai felsőfokú református oktatási intézményhez viszonyítva a XVII. században magasabb volt, mint a XVIII. században. 3. A korai időszakban is kisebbségben voltak azok a vidéki lelkészek és rektorok, akik csak Pápán tanultak, a fajsúlyosabbnak számító pápai állások betöltésénél azonban még fokozottabban érvényes volt, hogy pusztán a pápai kollégiumban végzett tanulmányok kevésnek bizonyultak. Ezt a későbbi pápai lelkészek és rektorok ekkor általában külföldi tanulmányutakkal egészítették ki. 4. Viszont a pápai iskola volt olyan erős ebben az időszakban, hogy elvégzése után azonnal lehetett külföldi akadémiára menni. „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..." - állította a XVIII. század végén Osvald Zsigmond a városban működő kollégiumról.42 Egyetértünk Vladár Gábor állításával, miszerint „nem valószínű, hogy az iskola vezetőségét történelemhamisítással volna érdemes vádolni",43 ugyanakkor fenntartjuk azon feltételezésünket, hogy a lokálpatrióta pápai presbiter a valóban hősi múlt emlékeit mosta össze kora viszonyaival, ezáltal némileg idealizált képet festett az intézmény elmúlt évszázadairól. Egyáltalán Osvald megközelítését is elhibázottnak érezzük. Mire alapozzuk ezt? Annyira különböztek egymástól a XVII. és a XVIII. század Magyarországának politikai és vallási viszonyai, hogy szinte lehetetlen egy mindkét évszázadra érvényes egyértelmű rangsort felállítani a hazai kollégiumok között. A XVIII. század végén, ha leszámítjuk a kormányzatilag külön kezelt Erdélyben működő patinás református iskolákat, Magyarország területén valóban három jelentős kálvinista kollégium működött. A türelmi rendeletet 42 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005. 9-10, 25. 43 VLADÁR 2006.13. 24 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
