Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely KdBIÖS JÚZSEF - KRÁNIT2 ZSOLT „Schola Papensis olim satis illustris fűit..." A pápai református kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században ápa reformált iskolájának XVIII. századi felépítéséről szóló tanulmá_■ nyunk immár négy éve jelent meg folyóiratunk hasábjain.1 A függe- lékben közölt archontológiai-prozopográfiai adattárra épült elem- zésünk többek között arra a következtetésre jutott, hogy a XVIII. század elejétől az adászteveli száműzetésig, valamint az 1780-as években a pápai kollégium „nem tartatott harmadiknak az országban" (tudniillik a debreceni és a sárospataki iskola mellett, eltekintve az erdélyi tanintézményektől), mert ekkor a nem teljes kollégiumok csoportjába tartozott. Ez azt jelentette, hogy elemi, kis- és nagygimnáziumi tagozata teljesen kiépült, de az akadémiai tagozat csonka volt: a filozófiának csak alapjait, vagyis logikát oktattak, erre közvetlenül épült rá a teológia tanítása. A rétorok és logikusok csoportját Pápán már a felső tagozathoz számították, őket a teológusokhoz hasonlóan a kollégium egyetlen felnőtt tanára, a rektor tanította. Ami a XVI. század végi-XVII. századi előzményeket illeti, előző tanulmányunkban ismertettük a korszak kutatóinak igen széles skálán szóródó nézeteit. Hogy csak a két végletet idézzük fel újra: Zoványi Jenő kategorikusan elvetette azt a lehetőséget, hogy az 1580-as évektől kezdve Pápán magasabb fokú iskola működhetett, az 1585-ös törvények keletkezését is jóval későbbre tette. Az 1981-ben kiadott kollégiumtörténeti kötet korai részének szerzője, Ruzsás Lajos viszont azt állította, hogy 1585-ben már felsőfokú oktatás folyt a kollégium falai között, amit a következő korszak krónikása, Trócsányi Zsolt azzal egészített ki, hogy egészen 1752-ig teljes akadémiai tagozatot működtetett a pápai iskola.2 1 KÖBLÖS József - KRÁNITZ Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."? A pápai református kollégium tagolódása a XVIII. század végéig. = Acta Papensia 2005/1-2. 1-204. 2 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005. 2-4. Az ott felsorolt szerzők mellé itt hadd sorakoztassuk fel Thury Etelét is, aki Dragonus Gáspárról írt munkájában, miközben Dragonus teológiai profesz- szori címét úgy magyarázta, hogy Körmenden az 1580-as években egy kollégium működött, a következőket írta a Dunántúl többi protestáns iskolájáról: „Múlhatatlanul kellett lenni, mert ekkor úgy sem tudunk Dunántúl egy papneveldét sem. A pápai, csepregi, alsólendvai és soproni iskolákról csak Acta Papensia IX (2009) 1—4. 1
