Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely Emlegetett tanulmányunkban, mivel adattárunk az 1680 táján szolgálatba lépett lelkészekkel és rektorokkal kezdődött, az azt megelőző időszakra pedig - a későbbi időkből visszatekintő forrásokat leszámítva - mindössze egyetlen használható korabeli dokumentumot tudtunk idézni, pusztán feltételezéseket fogalmaztunk meg. Elképzelhetőnek tartottuk, hogy a XVIII. századi felépítés jellemezte az 1660-as évek előtti kollégiumot is, bár egy fontos tény (az 1620-as években itt tanult későbbi rektorok működésüket megelőzően mind külföldi egyetemeken tanultak, anélkül, hogy más hazai kollégium diákjai lettek volna) inkább azt sugallta, hogy ekkor még a református tanintézmények között az élvonalban foglalt helyet. A kérdés eldöntésének feltételéül azt fogalmaztuk meg, hogy szükséges az archontológiai- prozopográfiai módszer kiterjesztése a XVII. századra is. Három év adatgyűjtő munkájának eredményeképpen most elkészült a XVI. század második felére és a XVII. század egészére kiterjedő lelkészi- rektori adattár is. Felvetett problémánkra vonatkozó többi egyedi forrásunk töredékes információit az adattárra épülő statisztikai vizsgálat eredményeivel összevetve most már megválaszolható az a kérdés, vajon a XVII. század folyamán az országban „harmadiknak tartatott-e" a pápai református kollégium? I. KORABELI TUDÓSÍTÁSOK A PÁPAI KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉRŐL Mielőtt statisztikai vizsgálódásaink eredményeit összegeznénk, először idézzük fel a korszakra vonatkozó azon korabeli forrásainkat, melyek elárulnak valamit a XVII. századi kollégium felső tagozatának oktatási módszereiről és tananyagáról! 1. Az 1585-ös kollégiumi törvények első rétege (a valószínűleg valóban akkor írt részek) Expressis verbis sem a teológiai, sem a filozófiai stúdiumokat nem emlegeti.3 Két helyen háromszor emleget viszont vitát (disputatio), mely tipikusan annyit tudunk, hogy léteztek; de theologiája egyiknek sem volt..." THURY Etele: Dragoni Gáspár és a körmendi főiskola. = Protestáns Szemle 1895. 309-321. Kiemelés tőlünk. 3 A szintén az 1580-as években keletkezett gyulafehérvári - melynek szövegét az 1650 körül kihirdetett marosvásárhelyi vette át - három alapterületet emleget, melyeket a diákoknak tanulniuk kell, ezek egyike - közvetetten említve - a teológia: Scholasticus enim est persona divinitus in hoc ordinata, ut doctrinam de Deo, bonas deinde artes et linguas ecclesiis, reiquepublicae profuturas perdiscat. Általános rész VI. törvény. BÉKEFI 1900. 27-28. VÁRÓ 1903. 99. Az 1584-1588 között keletkezett, fenn nem maradt régi törvényeket magába emelő 1657-es debreceni, és az 15882 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
