Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Szemle - A pécsi egyházmegye vonzásában. Tanulmányok Timár György tiszteletére (Árvai Tünde)
Szemle Szemle A pécsi egyházmegye vonzásában. Tanulmányok Tímár György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás - Horváth István - Kiss Gergely. Bp., 2007. (METEM Könyvek 63.) A múlt év májusában látott napvilágot A pécsi egyházmegye vonzásában című gyűjteményes kötet, melynek ünnepi tanulmányai Tímár György nyugalmazott kővágószőlősi plébánost köszöntik 75. születésnapja alkalmából. A szerzők között találunk tanár-történészeket, levéltárosokat és régészt is, az ország legnívósabb oktatási és kulturális intézményeinek képviseletében. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök köszöntőjéből megismerkedhetünk az egyházmegye tudós papja életének főbb állomásaival: elemi és középfokú tanulmányait egyaránt Pécsett végezte, majd - kiemelkedő zenei tehetsége ellenére - a papi hivatást választotta; a teológiai stúdiumokat Pécsett, majd Győrben végezte. Virág Ferenc püspök a pécsi székesegyházban szentelte pappá 1956-ban. 1973-ig különböző településeken (köztük Ibafán) tevékenykedett plébánosként. Pécsi segédlelkészi működése során a II. Vatikáni Zsinat értelmében számos szembemiséző oltárt tervezett egyházmegye-szerte. Ezt követően Kővágószőlősön látott el lelkipásztori feladatokat egészen 2006-os nyugdíjazásáig. Két szerzőt is megihletett Németh Béla személye. A pécsi ügyvéd és „hivatásos történész" alakja meglehetősen eltérő színben tűnik fel a két írásban. Borsy Judit Németh Béla életéről készült összefoglalása hiánypótló. A tanulmányból megtudjuk, hogy Németh Béla jó anyagi körülményekkel rendelkező családból származott, középfokú tanulmányait Pécsett végzi. Nem tűnik ki tehetségével, nehézkes, lassú felfogású, és a rangsor végén „kullog". Később mégis pap lesz, de hat évi káplánkodás után elhagyja pályáját. Egy gyermekgyilkosságban való bűnrészességgel vádolják, amely alól végül felmentik. A papságot nem hivatásnak tartja, csupán egy szerződésnek tekinti, melynek értelmében az egyháznak kötelessége az ő anyagi boldogulását biztosítani. Sértő hangú leveleinek egyházfenyítéki per a következménye. Nemcsak pályáját, vallását is elhagyja; áttér a református hitre és megnősül. Házat, jogi diplomát szerez, de az ügyvédi tevékenység sem elégíti ki, így történeti kutatásokba kezd. Megírja Szigetvár történetét, dolgozik Baranya Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 109
