Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Forrásközlés - Hudi József: Kacz Lajos pápai évei (1861–1867)
Forrásközlés szolgáltak fel, melynek elköltése után aztán megáradt a jó kedv, hangos lett a csárda és az agyagosi ispán a diákokkal nagyszerűen mulatott. Tudja a jó ég, meddig tartott volna még a cécó, de egyszer csak azt vették észre, hogy az ispán úr észrevétlenül eltűnt. Várták vissza, de még inkább a vendéglős. De csak nem jött. Utóbb is bele kellett nyugodni abba, hogy az ispán úrhoz mostanában alig lesz szerencséjük. A vendéglős ily helyzetben az egész cechet a diákok nyakába akarta varrni. Ezek kézzel-lábbal tiltakoztak ellene; ők nem rendeltek egyebet, mint egy fél messzely bort, azt kifizetik, a többit végezze a vendéglős az agyagosi ispánnal. A kocsmáros belátta, hogy a diákoknak a maguk szempontjából utoljára is igazuk van és savanyú képpel számolt le velők a fél messzely borra nézve. Fichtner barátunk pedig jól számított, hogy a vendéglős nem fogja letté hagyni a dolgot, hanem az igazgatónál tesz jelentést, és a dolgot nyomozni fogják. Első dolga volt tehát másnap reggel szép simára leborotválkozni és a legviseltebb gúnyáját felölteni. A vendéglős csakugyan nem vette tréfára a dolgot, és a stiklit bejelentette az igazgatóságnak. Minthogy azonban csak sejtette, hogy az agyagosi ispán tulajdonképjpjen diák volt, az igazgatóság megengedte neki, hogy a felsőbb osztályokban kémszemlét tarthasson, mert állította, hogy azt a diákot feltétlenül meg fogja ismerni. Bejött a mi osztályunkba is, a tanár megállapította, hogy nem hiányzik senki, - hát végig nézhet a sorainkon. Végig is nézett, elég figyelmesen jártatta rajtunk a tekintetét, de az agyagosi ispánt csak nem tudta felismerni, de nem is csuda, mert Fichtner a tegnapi alakjához ugyancsak nem hasonlított; így a vendéglős kénytelen volt a negatív eredménnyel megelégedni. Egy másik bliccelés már nem végződött ilyen simán; sajnos, ennek a kirándulásnak már én is részese voltam; de én egészen bona fide98 vettem benne részt. A Bátki Tóni ugyanis húshagyó kedd reggelén azzal az inditványnyal állított be hozzánk, hogy estére tartsuk meg a farsang utolját az Agyaglik csárdában (kiránduló hely a tapolcafői úton) olyan piknikféle lesz ott, lesznek lányok is, ha egyebet nem csinálunk is, kitáncolhatjuk magunkat. Egy pár hatos mindenkinél akadt s gondoltuk, hogy valamit azt költhetünk is, - hát menjünk ki az Agyaglikba, hátha jól üt ki a mulatság. No, hát ki is mentünk, nem sokat törődve azzal, hogy mi lesz! Fiatal vér könnyen hajló minden kalandra. Leültünk a csárda ivószobájában egy asztalhoz és nagy szerényen egy kis bor mellett mulatni kezdtünk. Bátki Tóni, aki úgy látszik, itt már többször 98 bona fide (latin) = jóhiszeműen 84 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.
