Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Forrásközlés - Hudi József: Kacz Lajos pápai évei (1861–1867)
Forrásközlés rült tréfának; tréfa számba ment az is, mikor valaki a kávéházból, sörödéből fizetés nélkül elszelelt, ezt bliccelésnek nevezték. Egy ilyen nagyobb szabású bliccelést eszelt ki Fichtner Jóska barátunk, a kinek fiatal kora dacára elég terjedelmes potroha és termetes vállai voltak; széles ábrázatát sűrű vörös szakáll és bajusz ékesítette, úgyhogy külső megjelenése után ítélve akárminek lehetett volna inkább tartani, mint diáknak; és Fichtner éppen erre alapította kieszelt csínyjét. Egy szombat délelőtt így szólt hozzánk:- Fiúk, akartok-e este nagyot mulatni potyára?-Hogyne, - rengettük uni sono.96- No jó, akkor öltöztessetek engem ki, - adjatok gyűrűket az ujjamra és aranyórát a zsebembe, hogy úrnak nézzenek. Este konvictus után eljöttök Gelderhez (jó hírű kocsma), de ne egyszerre, csak úgy szállinkózva. Én már akkor ott leszek, de ti engem nem fogtok ismerni és külön asztalhoz ültök, és várjatok sorotokra. Minthogy én ebben az excursióban97 nem vettem részt, azok elbeszélése után adom elő a kalandot, a kik ebben résztvettek. A kitűzött időben a finom elegánciával kiöltözött Fichtner benyitott Gelderhez és ott helyet foglalt. A kocsmában ezidő tájt még alig volt valaki és így alkalma nyílt Fichtnernek a vendéglőssel szót váltani. Beszélgetés közben előadta, hogy átutazóban van, nem volt szándéka Pápán megállni, de kocsijának a tengelye eltörött és most kénytelen megvárni, míg a kovács rendbe hozza, egyszersmind bemutatta magát, - neve mellé téve, hogy agyagosi ispán. A vendéglős a jó modorú úrral szívesen beszélgetett, s az általa rendelt vacsorát nagy előzékenységgel szolgálta fel. Este úgy 8 óra körül aztán elkezdtek szállingózni a diákok, s tartva magukat a megállapodáshoz, az agyagosi ispánt észre sem venni látszottak, hanem külön asztalhoz ülve, kiki egy fél meszely bort hozatott magának. Mikor aztán úgy tizenketten ösz- szeverődtek, elkezdtek halk hangon dalolni. Az agyagosi ispánt láthatólag kellemesen érintette a fiatalok mulatása és megkérdezte a vendéglőst:- Ugyebár, ha nem csalódom, ezek az urak diákok? - Az igenlő válasz után, az ispán úr fölkelt helyéről, oda ment a diákok asztalához, bemutatta magát, s felkérte őket, hogy legyenek szívesek tőle egy pár pohár bort elfogadni, s legyenek az ő vendégei. A diákok a szívességet természetesen nem utasították vissza. Rövid vár- tatva nehány pintes üveg került az asztalra, de mivel úgy látszott, hogy a bor így magában nemigen csúszott, az ispán úr bőkezűségéből jó kis vacsorát is 96 unisono (latin) = egybehangzóan, egyhangúlag 97 excursio (latin) = kitörés, kimenetel, itt: kiruccanás Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 83
