Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - Gőzsy Zoltán: Egy mezővárosi jegyzői karrier a XVIII. században (Adalékok Bizvássy Pál szigetvári jegyző tevékenységéhez)
Műhely ban látta ennek jelentőségét, hogy egyrészt realizálja a szolgáltatásokat, másrészt bővítse azokat. Festetics csak akkor tudott érvényt szerezni az urbáriumban leírtaknak, ha ténylegesen megtörténik a bevezetése. A szigetváriak azonban vitatták a szöveg bizonyos pontjait, és egyre több esetben kérdőjelezték meg a birtokos jogosítványait és tetteit.4 1785 után megsokszorozódtak és súlyosodtak a város és a birtokos közötti konfliktusok. A szigetiek ezért igyekeztek megerősíteni a magisztrátusukat egy olyan személlyel, aki egyrészt járatos az úrbéres konfliktusok kezelésében, másrészt elég gyakorlott és motivált a birtokosok elleni küzdelemben, így került a képbe Bizvássy Pál, akit minden valószínűség szerint éppen azért választották és hívták meg a szigetváriak a jegyzői posztra, mert korábbi állomáshelyein hitet tett a földesúri függés felszámolása, a városok privilegizált állapotának elérése mellett. Főként veszprémi ténykedése alapozta meg ezt a véleményt, és személyében látták a zálogát az úrbéres konfliktusok megoldásának.5 Bizvássy kiválasztásával és meghívásával egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a város a birtokos és a vármegye felé. Az urbárium kihirdetésének évében, 1785-ben állt munkába. Az urbárium hatására döntött úgy Szigetvár magisztrátusa, hogy olyan jegyzőt fogad fel, aki érdemben képes lehet ügyeiket intézni. Festetics - érthetően - negatívan és fenntartással fogadta Bizvássy személyét, és tisztségének felvételét igyekezett megakadályozni.6 A város jogosítványa volt - a korábbi szokások, illetve az urbáriumban foglaltak értelmében -, hogy jegyzőt alkalmazzon, személyét megválaszthatta, és szükséges esetben el is bocsáthatta. Ezekhez nem kellett a birtokos véleményét és egyetértését kérni („Notarium verő ipsa communitas sine concursu Dominii eliget et dini isset").7 A város mindvégig fenntartotta magának azt a jogot is, hogy a jegyző munkáját véleményezze, megítélje, és 4 Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI). Új- és Legújabb Kori Történeti Osztály. Újkori gyűjtemény. Szigetvár. A Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. Iratok. Sz. 58. 151. 1. Prothocollum Processus Oppidi Szigethiensis contra Ludovicum Festetics. 658. 5 A veszprémi születésű Bizvássyt - mint említettem - 1772-ben választották meg Veszprém város jegyzőjévé. Az ambiciózus jegyző mindent elkövetett a város privilegizált státusza elnyeréséért. Emiatt többször konfrontálódott a vármegyével, illetve a birtokossal. 1776-ban a Helytartótanács függesztette fel a pozíciójából. Vö. HUDI 1994a. 6 Szigetvár esetében nem ez az egyetlen olyan eset a XVIII. század végén, hogy Pápáról érkezett valaki fontosabb beosztásba. 1797-1825 között a Pápáról érkezett Kalivoda György töltötte be a szigeti járási orvosi tisztséget. Kalivoda már a következő évben át akarta hivatni a Pápa városában tevékenykedő bábát, mert tőle remélte azt, hogy tudásával elősegítheti az itteni szülésznők fejlődését, ez azonban nem realizálódott. Somogy Megyei Levéltár (SML) IV. 13. Gaál László alispán után maradt iratok. 1777-1802. 2. doboz. 2. 7 BMMI Sz. 58.151.1.723. 52 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.
