Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - Gőzsy Zoltán: Egy mezővárosi jegyzői karrier a XVIII. században (Adalékok Bizvássy Pál szigetvári jegyző tevékenységéhez)
Műhely szankcionálja (A „város a dolgaiban híven eljáró, s munkálkodó Nótáriusokat nem tsak böcsülettel megh tartotta, de minden ok nélkül háborgatok ellen oltalmazta, azokon pedigh, kik a Városhoz hívségüket nem mutatták, akkor midőn sérelmeket tapasztalták (ti. a város), s nékik nem tetszett, ki adták").8 Korábban nem igazán volt példa arra Somogy vármegyében, hogy kívülről hívjanak meg valakit a jegyzői tisztségre, legtöbbször településen belül oldották meg ezt a kérdést. Az újonnan meghívott jegyzővel kapcsolatos várakozások abban is megnyilvánultak, hogy a járandóságát - a korábbiakhoz képest - jelentősen megemelték. Megérkezésekor egyértelmű volt, hogy egy „professzionális" jegyzőnek magasabb járandóság jár, ezért növelték azt 100-ról 200 forintra, amit 1790-ben még tovább, 225-re emeltek.9 Bizvássy 1791-ben lemondott a tisztségéről. Szigetvár szabad királyi városi címre pályázott, az ezzel járó széleskörű és igen sok fáradtsággal járó tevékenység komolyan elgondolkodtatta a jegyzőt a folytatásról. A város azonban, mivel munkájával elégedettek voltak, marasztalta, és a magisztrátus egy új alapokon álló, kedvezőbb kontraktust tett elé. Ebből tudjuk, hogy innentől a jegyző szállását is fizették (évi 20 forint).10 Bizvássy már ezt megelőzően is fel volt mentve a kvártélyozás terhe alól, az új szerződése pedig mentessé tette minden adónem alól.11 A város lakói sokáig meg voltak elégedve Bizvássy munkájával, 1792-től azonban megváltozott a város, a birtokos, a jegyző kapcsolat- és viszony- rendszere. Míg a jegyző érkezése összefüggött a város életének jelentős jogi aktusával, az urbárium bevezetésével, addig kapcsolatuk megromlása egy másik jogi lépéshez, Szigetvár szabad királyi városi kandidációjához kapcsolódott. A cím elnyerése irreális vágya volt a szigetieknek, az csupán az úrbéres kötelékekből való kiemelkedést vagy kivételt szolgálta volna. A város és a magisztrátus naivitását mutatja, hogy kérvényükben nem emelték ki azt, hogy másoknak mi érdekük származhatna a cím megadásából. Pedig ez igen fontos szempont lett volna a szabad királyi városi cím kérvényezésének indoklásában. Megmutatni azt, miért kell ezt akceptálnia, sőt esetleg támogatnia a birtokosnak, a vármegyének, a Helytartótanácsnak és az uralkodónak. 8 SML V. 78. [Megyei városok és községek iratai.] Szigetvár mezőváros Levéltára és Szigetvár nagyközség iratai, 1604-1946. Különfélék (varii). 1. 1702-1828. Ad Punctam novam 12 a Domino Terrestri Magno-Szighetiensis missa Anno 1764. 4. 9 Bizvásy 1791-ben lemondott 25 forintról, és így 200 forintban állapodtak meg. Távozása után azonban csökkentették ezt az összeget, 1804-től már csak 150 forintos díjazásban részesültek a jegyzők. SML. V. 78. Vegyes összeírások. Status Personalis. 10 Miután Bizvássy házat vásárolt Szigetváron, a pécsi városrészben, a belső városrészhez közel, a 20 forintos összeget sem kívánta a város fizetni, de a jegyző sem ragaszkodott hozzá. 11 SML V. 78. Testimoniales, 1791. Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 53
