Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Szemle - Borsay, Peter: The Image of Georgian Bath, 1700–2000. Towns, heritage, and history (Katona Csaba)
Szemle vásott francia írót, George Ohnet-t (1848-1918) kifigurázó írásában (A vasalógyáros —eredetije: A vasgyáros) már a modorosság egyik talpköveként kezelte a hasonló jelzőket, amikor a XIV. Lajos-korabeli karszék (62.) után XXI. Gábor-korabeli fauteilt (63.), LX. Fülöp-korabeli szalont (63.), IV. Lajos- korabeli-inast (63.), XIX. Samu-korabeli szőnyeget (64.), XVII. Nándor- korabeli vadászatot (64.) és X. Miksa-korabeli termet emleget. (65.j1 Nem feltételezem azonban jelen olvasóimról, hogy nem tudják pontosan, Anglia történetének mely szeletét nevezzük György-kornak. így inkább csak a tényszerűség kedvéért rögzítem, hogy a György-kor (georgian era) L, II., III. és IV. György angol királyok uralkodásának időszakát jelenti, évszámokra „lefordítva" konkrétan az 1714-1830 közötti bő egy évszázadot. A fürdő fénykora ez, nem véletlen, hogy a későbbiekben a bath-i imázs kiépítésének talajává lett, és az ezen termő legenda burjánzik tovább szívósan egészen máig. Mielőtt magáról a kötetről ejtenénk szót, érdemes bemutatni röviden a „főhőst", az egész Anglia egyetlen természetes melegvizes forrására épülő városkát, amelynek neve sem jelent mást magyarul, mint fürdő: azaz Bath. (Talán azt sem teljesen érdektelen megemlíteni hogy 1989 óta Kaposvár testvérvárosa.) A település az 51°23' hosszúsági és a 2°22' szélességi fokokon helyezkedik el Anglia délnyugati részén, mintegy 160 kilométerre nyugatra Londontól, és alig 20 kilométerre délkeletre Bristoltól. A földből fakadó meleg víz okán már a római időkben fürdő volt ezen a helyen (ezt ki is aknázza az idegen- forgalom, amely a római múltra is épít), a XVIII. században pedig az arisztokrácia — ide számítva az uralkodóházat — is divatos társasági helye volt. Ez, mint már esett róla szó, komoly nyomot hagyott a város küllemén: máig meghatározó a rokokó-neoklasszicista stílus, de maradjunk következetesek és nevezzük inkább György-korabelinek. A várost ma mintegy 80.000 ember lakja és hírnevének köszönhetően Anglia egyik, turisták által leginkább látogatott nevezetessége. Aligha véletlen, hogy az egyik, magyar turistáknak szóló honlap az alábbi szöveggel hívja fel rá a figyelmet: „Bath varázslatos városka, tele György-korabeli építészeti emlékekkel, még abból az időszakból, amikor a jómódúak felkapott üdülővárosa volt. [...] Amikor a napfény ráragyog a mézszínű kövekre, az utcákat és a folyópartot utcazenészek, sétálók lepik el, még a legfinnyásabb látogatók sem vitathatják el a város báját. Ha a hosszúra nyúlt éjszakák utáni 1 KARINTHY Frigyesdgy írtok ti. II. köt. Idegen írók. S. a. r. és jegyz.: Szász Imre. Bp., 1963. 264 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
