Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely veszi sorra az igazgatók személye által meghatározott iskola történetének korszakait (Fráter Eszter, Majomé Kenessey Anna, Patayné Darvas Anna, Aprily Lajos, Ványi Ferenc), az oktatás, a nevelés jellemzőit, az egyesületi életet, az önképzőköri tevékenységet, a sportéletet. Kiemeli a korszakok közül az iskola fénykorának számító, Aprily Lajos igazgatóságát, amikor a legpezsgőbb volt az önképzőköri élet. Külön foglalkozik a vallásos nevelés jellemzőivel és az iskola felekezeti jellegének megmutatkozásával. Hangsúlyozni érdemes az iskola befogadó jellegét. Megismerteti a két világháború közötti építkezéseket, majd a háborús pusztítást, végül pedig az újraindulás gondjait és lendületét. A tanulmányt ebben az esetben is statisztikai táblázatok egészítik ki, hasonló adatokat tartalmazva az előzőekhez. A harmadik tanulmány a Julianna Református Elemi Iskola történetét tekinti át az alapítástól (1926) az államosításig (1948), majd az újraindulást (1992.) A másik két tanulmánnyal megegyezően egy összefogott, lényegre törő, a meghatározó eseményeket, jellemzőket feltáró tanulmány ez is, hasonló felépítéssel a két előzőhöz. Megismerteti a mai Budapest területén létrehozott református elemi iskolákat (óbudai, pesti, Skót Misszió iskolája, Protestáns Országos Árvaház iskolája, a református középiskolákhoz kapcsolódó 3 elemi iskola - rákoscsabai, rákospalotai, budaörs-kamaraerdei) és ezt követően tér rá a holland segítséggel és a holland tapasztalatokat felhasználva létrehívott Julianna Református Iskola alapítására, különös gondot fordítva a holland kapcsolatokra. Az iskola nevelési módszere és a református hagyományokra való építkezés azonban bizonyos mértékig különbözött a többi református elemi iskoláétól, hisz ez az intézmény bibliás iskola volt, a Bibliának a nevelésben és a vallásoktatásban meghatározó szerepe különösen erős hangsúlyt kapott. A valláserkölcsi nevelés képezte az alapokat, amelyre minden időben építkeztek, alárendelve ennek az oktatást is. A szerző jól körvonalazott képet nyújt az iskola és a család kapcsolatáról, a szociális nevelésről, ezeknél viszont nagyobb figyelmet szentelt a háború alatti és a háború utáni történéseknek, hangsúlyozva azt a felfokozott érdeklődést, amellyel a szülők a felekezeti, közöttük a református iskolákat keresték. Végezetül az államosítás megpróbáltatásait, majd az újrakezdés erőfeszítéseit tárgyalja, hangsúlyozva a Julianna Iskola törekvését, amely elsősorban abban jelentkezik, hogy a két budapesti református gimnáziumnak alapot jelentsen. Kovács Ábrahám tanulmánya a Skót Misszió történetét tárja fel, hangsúlyozva azt a rendkívüli jelentőségét, amely a magyarországi református egyházhoz és a magyar, jelesen a budapesti zsidósághoz kapcsolta. Ennek bemutatása és értékelése adja a tanulmány gerincét. A skót puritanizmus híveActa Papensia VIII (2008) 3-4. 245
