Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)

Műhely tak a „nagy öregek" tapasztalataira is. Újdonság az ökumenikus alkalmak szervezése. Fontos az egyetemi lelkész munkájának ismertetése, de különö­sen az ifjúságnak az önszerveződési igénye és ezirányú törekvése. Az isten­tiszteleteken túl fontosak a bibliakörök, valamint a klubestek, amelyek teo­lógiai, művelődéstörténeti előadásoknak, beszélgetéseknek adnak helyet, lehetőséget. Mindezekkel külön-külön, éves bontásban foglalkozik a szerző az 1990-es évektől kezdve, a visszakapott vagy megnyílt lehetőségek idejé­től. Végezetül az egyetemi lelkészek névsorát közli, amely szolgálatot 2004- től fogva ő maga látja el, így azt mondhatjuk, hogy legjobb ismerője ennek a területnek, amelyet írása híven tükröz. A negyedik terjedelmes, 15 tanulmányból álló fejezet a kiemelkedő lel­készegyéniségeket veszi sorra, bemutatva azt a történelmi korszakot, amely­hez munkásságuk kötődött, megismertetve az őket elindító családokkal, a családi háttér jelentőségével, részletezve lelkipásztori szolgálatukat, a gyüle­kezetépítés, szervezés terén elévülhetetlen érdemeiket, igehirdetői, lelkigondozói tevékenységüket, nem hallgatva el azokat a nehézségeket sem, amelyekkel szembe kellett nézniük, meg kellett küzdeniük. A terjedelem meghatározta lehetőségeken belül a prédikációkkal is foglalkoznak, hisz a gyülekezetépítés szempontjából ez nem elhanyagolható szempont a mai napig. Adatok ismerhetők meg a lelkészek közéleti tevékenységével kapcso­latban, amely tevékenység az esetek döntő többségében szinte kirekeszthe- tetlen volt számukra. Ezeknek a lelkészi életrajzoknak áttanulmányozása nemcsak ismereteket gyarapító tevékenység, hanem a hivatástudatot is erősíti. Nagyszerű szemé­lyiségek válnak megismerhetővé, áldozatos életutak, hivatástudat, elkötele­zettség, helytállás, erkölcsi értékek, szilárd normarendszer, rendíthetetlen hit tárul fel életük, lelkészi pályájuk ismertetése során, amely a mai példaképe­ket vesztett korban vagy hamis példaképek idején rendkívül felemelő, erőt adó olvasmány. Talán az egész fejezet mottójául szolgálhatnának az Apostolok Cselekede­tei 20,28, a gyülekezetei alapító Báthory Gábor templomépítő első lelkipász­tor beköszönő szavai: „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett." Arra nincs lehetőség, hogy külön-külön foglalkozzunk a lelkészeket bemutató tanulmányokkal, azon­ban a szerzők neve és az általuk bemutatott lelkészek legalább egy felsoro­lást megérdemelnek. Szatmári Judit három értékes, igényes és fegyelmezett pontosságról árul­kodó tanulmányában Báthory Gábor, Török Pál és Szász Károly lelkészek Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 235

Next

/
Thumbnails
Contents