Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely (utóbbi a „költő-püspök") életútját, lelkipásztori tevékenységét mutatja be, elemzi, értékeli. Kása László tanulmányából Szabó Aladár életútja, lelkészi munkássága tárul fel. Külön foglalkozik a szerző a lelkész legfontosabb művével, amely az „Új óramutató" címet viseli. Egy gazdag életút, egy rendkívüli szellemiségű alkotói pályája ismerhető meg, elkötelezett, harcos zászlóvivőjeként a belmissziónak. Külön tárgyalt, 24 önálló egységből álló munkája (Új óramutató) a belmisszió első összegző kiadványa volt, életvezetési tanácsokkal is ellátva. Valójában a belmisszió programját adta meg vele. A legfontosabb ébredési mozgalom, a Bethánia életre hívása az ő nevéhez köthető (Bethánia Egylet 1903, a Bethánia Világszövetség tagja), sőt, utóbbi megkoronázta életművét. Nagy Zsombor ugyancsak három kitűnő, remek stílusú tanulmányt jegyez. Ezekben a budai gyülekezet első lelkészének, a liberális gondolkodású, szabadkőműves, de nem radikális Haypál Benőnek, továbbá a Budapesti Református Egyházmegye megszervezőjének, az egyház gyarapodásán, a lelki élet megújhodásán sokat munkálkodó, nagy munkabírású, a nagyvárosi missziót megszervező, az Egyházmegyei Presbiteri Szövetség megalakulását elindító, a református sajtó megújulásán és az egyház szociális tevékenységének előmozdításán elkötelezetten tevékenykedő, a II. világháború károsultjainak, üldözöttéinek mentését félelmet nem ismerőén szervező, a háború után az egyház talpra állításán rendíthetetlenül buzgólkodó, a kommunista diktatúra embertelenségére rámutató és azt elszenvedő, fáradhatatlan Szabó Imrének, valamint a kelenföldi egyházközség első lelkészének, a rendkívüli akaraterővel rendelkező, a gyülekezet szervezésben akadályt nem ismerő, kiterjedt szociális munkát végző, templomépítő Sebestyén Andornak állít emléket. Életútjukat, életművüket, lelkipásztori hivatásuk példaértékű jellemzőit veszi sorra, elemzi. Bolyki János három lelkész életrajzot dolgozott fel. Benkő Istvánét, aki a Pestkörnyéki Református Egyházmegye megszervezője és első esperese volt, igazi munkástelepülés papja. Élete egybekapcsolódott a belmisszióval. A modern lelkipásztori módszerekkel skóciai ösztöndíjasként ismerkedett meg, amit azután itthoni munkájában fel is használt. Mint egy vándor apostol, igyekezett mindenkit, hívőt, nem hívőt, más vallásút egyaránt megszólítani. 38 esztendeig Rákospalota lelkipásztora volt, ahol példásan kivette részét a közéletből, a szociális gondok enyhítéséből, az üldözöttek mentéséből. Kiváló, bátor igehirdető volt, aki a kommunista diktatúrával soha nem tudott kiegyezni. A következő lelkészegyéniség Joó Sándor, akinek igehirdetői és lelkigondozói munkássága olyan kiemelkedő volt, hogy alakja legen236 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
