Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - Kis-Halas Judit: New Age-hiedelmek cyber-köntösben: az energiavámpír

Műhely szinkretizmust (különböző hagyományok közti konkordancia), és a tudás átadásának fontosságát.6 A nyugati civilizációban az 1960-as évektől tért hódító New Age moz­galmak az ezoterizmus fent leírt halmazán belül helyezkednek el.7 Steve Bruce a New Age kultikus miliőjét szemléltetve kiemeli a holisztikus szemlé­letet (az egyén, a transzcendens és a materiális világ egyazon lényeget hor­dozza magában); a szinte végletekig menő eklekticizmust (módszerek, iz­musok, mítoszok és szimbólumok egyvelege); valamint az individuum köz­ponti szerepét (egyrészt az „egyénben megtestesülő isten"-elvében, másrészt az egyént a legfelsőbb autoritásként elismerő, messzemenően utilitárius szemléletben).8 Számos kutató - elsősorban a keresztény szellemiséggel való összevetésben és némi elfogultsággal - épp a túlzott indiviudalizmust véli a New Age eszmerendszere legjellemzőbb sajátságának, s így tulajdonképpen nem is vallásként, hanem kvázi-vallási jelenségek együttesének tekintik.9 Tagadhatatlan, hogy a New Age követők vallásgyakorlata valóban nem in­tézményesült egyházi keretek között, hanem gyakorta egyéni módokon zaj­lik, Tomka Miklóst idézve „odatartozás nélküli hit."10 A valláskutatók közül többen is kiemelték, hogy ebben a miliőben az egyén vallási fogyasztóként viselkedik: önmaga alkotja meg a számára az adott helyzetben leginkább megfelelőnek ítélt spirituális csomagot.11 Az egyén hangsúlyos szerepét jelzi továbbá az is, hogy a karma által szabályozott lélekvándorlás az egyéni spi­rituális fejlődés alapvető modelljeként jelenik meg. Azonban, mint Szilágyi Tamás rámutat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a New Age eszme- rendszerében is vannak a vallásokra jellemző megnyilvánulások, mint pél­dául a transzcendens szféra üzeneteiként / tanításaiként értelmezett kinyi­latkoztatások, vagy a megváltó eljövetelének képzete.12 6 FAIVRH 1994. 14-15., uő. 1998. 2. Ugyanezeket a jellemzőket emeli ki FARIAS 2006. 105. 7 A halmazelméleti megközelítést Szilágyi Tamástól kölcsönöztem. Vö. SZILÁGYI- SZILÁRDI 2007. 8 BRUCE 2000. 226-228. Kamarás István ugyanezeket a jellegzetességeket emeli ki. KAMA­RÁS 1999. 9 Lásd pl. KAMARÁS 1999. Kevésbé objektív, az új vallási mozgalmakat a New Age-dzsel összemosó szemlélet jellemzi Gál Péter szócikkét a Katolikus Lexikonban. A római katolikus egyháznak a New Age-ről kialakított hivatalos állásfoglalása szintén hasonló, előítéletektől nem mentes attitűdöt közvetít. Lásd: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény reflexió a New Age- ről (2003). '»TOMKA 1996. 11 A spirituális szupermarket metaforáját többen is alkalmazzák, pl. BRUCE 2000. 228., KAMARÁS 1999., BOWMAN-SUTCL1FFE 2000. 7. 12 SZILÁGYI-SZILÁRDI 2007. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 197

Next

/
Thumbnails
Contents