Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Kis-Halas Judit: New Age-hiedelmek cyber-köntösben: az energiavámpír
Műhely Marion Bowman és Steven Sutcliffe a szekularizált, indusztriális és poszt- indusztriális társadalmak tagjainak erőteljesen individuális és fogyasztói jellegű vallásos attitűdjeit Az alternatív spiritualitásokként határozzák meg. Ezek az alapvető ismérvek - mint a fentiekben már láttuk - jól beilleszthetők a New Age eszmerendszerébe. Bowman és Sutcliffe azt hangsúlyozzák, hogy a spiritualitás itt alkalmazott definíciója elsősorban a követők nézőpontja felől közelít a New Age sajátos vallási miliőjéhez. Értelmezésük szerint a „spiritualitás félúton helyezkedik el a 'hivatalos', nagymértékben intézményesült vallás, továbbá a modernitás változatos életformái és szubkultúrái", a szent és a profán világok között. így válik alkalmassá arra, hogy „nem csupán pragmatikus, hanem egyben stratégiailag is hatékony erőforrást jelentsen a modernitás világában helyét kereső mobil individuum számára."13 Bowman és Sutcliffe az alternatív jelző használatával mindenekelőtt e stratégiáknak választási lehetőségként való értelmezését sugallják. Ugyanakkor semmiképp sem tartják érvényesnek a spiritualitásnak, mint a kortárs vallásosság egyik jellemző attitűdjének, kizárólag a mindenkori prominens kulturális formációkkal szemben történő meghatározását.14 Amennyiben Marion Bowman modelljének megfelelően a vallásosságot - egyén és vallás kapcsolatának szemszögéből nézve -, „a hiedelmek, gyakorlatok, attitűdök, racionális megfontolások, narratívák, a mindezek gyakorlati hatékonyságához kapcsolódó tapasztalatok és a személyes élmények dinamikus interakciójának" tekintjük, akkor az alternatív spiritualitás mindenképp a vallási megnyilvánulások jellegzetesen kortárs formáját jelenti.15 13 BOWMAN-SUTCLIFFE 2000. 10. Ezt az attitűdöt jól tükrözi az „útkeresés" metaforája, pld. POSSAMAI 2005. 31-32. A „kereső" (ang. seeker) pedig az egyik legjellemzőbb a New Age vallásosság lehetséges szerepformái közül, vö. SUTCLIFFE 2000. 20-23. 14 BOWMAN-SUTCLIFFE 2000.10-11. Természetesen ez a viszonyulás bizonyos irányzatok és áramlatok (pl. teozófia, egyes alternatív gyógymódok, stb.) kialakulásakor éppenséggel az egyik legalapvetőbb vonatkozási pontot jelentette az önmeghatározás és a legitimáció folyamatában. A mainstream vallásossággal szemben jelölik ki identitásuk meghatározó elemeit egyes magyarországi újpogány csoportok is, hangsúlyozza Szilárdi Réka tanulmányában, vö. SZILÁRDI 2007.108-109,112. 15 Bowman 1992-es tanulmányát idézi BOWMAN-SUTCLIFFE 2000. 7. Vö. még KIS- HALAS 2007.401. 198 Acta Papensia VIII (2008) 3^4.
