Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely A vesztett szabadságharc után új körülmények között szerveződött újjá a magyar színjátszás. Az abszolutista állam elsősorban a német nyelvű színházügyet, sajtót, közintézményeket támogatta. A magyar nyelvápolásnak ebben a helyzetben a leglátványosabb terepe éppen a színház volt. A Dunántúlon az elnyomás idején a balatonfüredi, győri, soproni és pécsi színház lett „ápolója és ébrentartója nemzetiségünknek."162 A császári hatóságok szigorították a cenzúrát, az előadandó darabokat csak engedéllyel lehetett bemutatni. A hazafias színműveket betiltották. A bevezetett Színházi rendtartás (Theaterordnung) minden darabot tiltott, amely alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, az erőszakkal ki kény szeri tett „társadalmi béke" háborí- tására. A szabályzat egyedül a Bécsben már engedélyezett daraboknak engedett szabad utat.163 A politikai tartalmú hazafias színművek egy időre lekerültek a színpadról.164 A cenzúra azonban nem volt mindenható, időnként és helyenként gyenge hatásfokkal működött.165 A diktatúra alatt beszűkült a társadalmi nyilvánosság, ezért a közéletben fontos szerepet játszottak a különféle egyesületek.166 1850. március-áprilisban Hetényi József társulata ismételten a Stingli fogadóban lépett fel. Hetényi Gyula rendezőként gondoskodott a színlapok kinyomtatásáról. A helyárakat 3 kategóriában (20, 10, 6 ezüstkrajcár) állapították meg. Március 7-én, csütörtökön este fél hétkor Kisfaludy Károly Csalódások c. négyfelvonásos vígjátékát adták. Március 9-én, szombaton Hetényi Gyula jutalomjátéka a Zsidó c. 4 szakaszból álló énekes színművet adták elő.167 Április 7-én, vasárnap este hét órakor Haral Viktor 3 felvonásos Szökött színész és katona c. „eredeti népszínművét" adták elő, melynek zenéjét Szerdahelyi József szerezte.168 A magyarított darabban a szereplőket is a hazai valósághoz igazították: „Dinnyéi" debreceni színigazgató és színészei, súgója és levélhordója mellett a „hortobágyi csapiáros", továbbá a Gyuri és Miska nevű betyárok is megjelentek a színen. 1851 tavaszán, kora nyarán Hetényi József győri társulata szórakoztatta a veszprémieket. Az előadott műveket nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a DEÁK 2000. 308. 163 KERÉNYI 1990. 373-374. 164 HONT 1962.136. 165 A cenzúra szervezetét, működési rendjét Pécs példáján érzékletesen szemlélteti: MÁRFI 1996. 201-217. A soproni kerület szervezeti rendjéről és színházüggyel kapcsolatos működéséről: SASHEGYI 1984. 209-213., 274-299. 166 A kulturális közéletet elemzi és a társasági élet fellendítését szorgalmazza: MOCSÁRY 1856. 167 OSzK Színháztörténeti Tár, veszprémi színlapok; 1850. március 7., a következő előadás beharangozásává 1. 168 A mű címe eredetileg: A szökött katona. Vö. SZÉKELY 1994. 745. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 183
