Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely előjátékkal, 8 szakaszban adják elő, s a színlap alján 4 sorban megmagyarázta, hogy bár az eredeti 6 szakaszban íródott, itt a 8 szakaszra bontásra voltaképpen azért van szükség, mert az eredeti változatot nagy, gépekkel felszerelt színpadokon lehet előadni, mivel azok segítségével a díszlet átváltoztatása könnyen lehetséges. Itt e mű két felvonásában a színpadot hosszában két részre osztották, ezekben két szobát alakítottak ki, melyekben egyszerre lesznek jelenetek. Az előjáték („Az austerliczi ökölcsapás") szorosan illeszkedett az előadáshoz: a főszereplővel, Jean párizsi rongyszedővel először az austerlitzi csata idején találkozunk. A népszínműben viszont 20 évvel később a főhőst alakító Szuper Károly már mint Jean apó lép színre. A közönségcsalogatást szolgálta, hogy az Egy nő, ki az ablakon kiugrik c. zenés-táncos vígjátékban a játék közben csárdást is táncoltak, továbbá az, két felvonás között az 5 éves Szőllősy Nina148 Vörösmarty-verset szavalt, majd az előadás után Zarka István helybeli táncművész „nemzeti magánytánczczal", vagyis magyaros szólótánccal lépett fel. A Seribe után Somolky Ferenc által magyarított darabot ily módon a helyi közönség igényeihez igazították. (A február 24-i előadás után Schuldheisz Erzsébet, Zarka úr tanítványa lépett fel magántánccal.) A február 10-én játszott bemutatott Leánykérés szabály szerint c. vígjátékot „legmulattatóbb vígjátéknak" nevezte a színlap, amely arról is tájékoztatta a veszprémieket, hogy Töpfer Károly művét Fáncsy Lajos magyarította. A két nap múlva bemutatott Donna Dianna c. udvari vígjátékot Moretto spanyol eredetijéből előbb West németre, abból Somolky magyarra fordította. Annak feltüntetése, hogy a mű ismert külföldi darab, szintén jó fogásnak bizonyult. Ismert írók esetében a keresztnevet fel sem tűntették a színlapon. A március 4-én bemutatott „Miczbán családja" (helyesen: Micz bán családja) esetén csak annyit közöltek a nézőkkel, hogy az eredeti történeti drámát, amelyet előjátékkal fognak bemutatni, „irta Szigligeti". Vonzerőt jelentett, hogy „Zarka úr, a' jutalmazandó iránti szivességből - mint mükedvellő lép föl." Az előadássorozat megkezdésének és befejezésének tényét is föltüntették a színlapokon. Március 5-én azt olvashatták az érdeklődők, hogy: „A mai előadással - ez úttal mint utolsóval - bevégzi működéseit, 's a' t. ez. Közönség folytonos pártfogásáért hálaköszönetét nyilvánítja / a' színésztársulatA társaság azzal is növelni kívánta a bevételt, hogy hírül adta: a Gozlan által írt, s Fekete Soma által magyarra fordított legújabb vígjáték „itt először adatik", mely 148 Szőllősy Nina (1843-1861) színésznő, írónő, Szőllősy Mihály színigazgató és Tamási Judit lánya. Az operettekben és népszínművekben kiválóan játszotta szerepeit. Gyermekkorában apja társulatában is fellépett. Vö. SZÉKELY 1994. 774. Síremléke a balatonarácsi temetőben található. Vö. BÁNDI 2005. 200-201. 178 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
