Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely „Adatott először Parisban, a' Theatre du Vaudveille-ban 1847 január 26-kán." Vagyis egy évvel a párizsi bemutató után már Veszprémben játszották. Úgy látszik, a közönség tartóztatta a színészeket, mert március közepéig itt játszottak. A Lázadó zsidók (Ludwig Beckstein zsidó író darabja, ford. Kiss István) a középkori nagy pestisjárvány idején játszódik Németországban, amikor a zsidókat tették meg a „fekete halál" okozójául és kiűzték őket az országból. A téma azért volt időszerű, mert Magyarországon 1848 tavaszán zsidóellenes hangulat uralkodott, amely áprilisban egyes városokban pogromokhoz vezetett. A színmű hatását fokozta, hogy „Játék végeztével a' máglyán történendő megégetést bengáli tűz világositandja." Az utoljára bemutatott „Pesti árvíz" Szigligeti Ede sikeres népszínműve volt, melynek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Az 1838. évi árvíz idején játszódó színmű a színlap szerint a fellépés (most már végleges) búcsúdarabja volt. 1848 májusában már a polgári átalakulás tartotta lázban a várost. A május 19-én kelt tudósítás szerint „társas életünket politicai színezet jellemzi". Mindez nem jelentette azonban a színészet háttérbe szorulását - erre a fegyveres szabadságharc kitörése után került sor, amikor a társaságok többsége feloszlott, s a színészek javarésze honvédnek állt. A veszprémi közönséget az ekkor már Veszprémben tartózkodó Hetényi József és társulata szórakoztatta.149 A társulat törzsét maga a család alkotta: Hetényi József, Hetényi Gyula, Hetényi Antónia, Hetényi Laura és Hetényi Amália. Az igazgató, valamint Hetényi Gyula és Laura a főbb szerepekben játszottak. Laura énekes színészként a társulat egyik oszlopa volt. Míg Chiabay az lzer vendéglő nagytermét bérelte150 151, addig az őt követő Hetényi Józsefi a Stingli vendéglő „teremében" - a későbbi Koronában, az 1990-es években Gourmandia Étteremben) lépett fel május derekától július elejéig, változatlan helyárak (10, 20 ezüstkrajcár) mellett, este fél nyolckor vagy nyolc órakor. Sőt, nyáron színkört építtetett föl az ún. „Belvárosi püspöki kertben" (a mai Petőfi Színház előtti parkban) és jó idő esetén ott léptek fel. 149 Vilmái Ede: Veszprém, május 19. = Életképek 1848. I. 25. sz. (június 4.) 150 Minthogy Francsics 1848. évi naplójában a Nap vendégfogadót említi, az lzer vendéglő feltehetőleg nem azonos vele. FRANCSICS 2001. 177. 151 Hetényi József (1795-1872) színész, az egyik legjelentősebb vidéki színigazgató. 1820- ban lépett a pályára, 1868-ban vonult vissza. Magas termete és kitűnő hangja miatt hősi szerepeket, az 1840-es évektől apaszerepeket játszott. Az 1830-as évek közepétől vezetett vidéki társulatokat, amelyek a Dunántúlon és az Alföldön is felléptek. Felesége Makriovszki Róza, ismert gyermekeik: Jozefa (1826), Laura (1831), Antónia (1841), Amália (Törökné Hetényi Amália, 1845. gyermekszínész) Vö. SZÉKELY 1994. 300-301., 815. Nem tudjuk, hogy Hetényi Gyula a fiúk volt-e vagy csak rokonuk. Acta Papensia Vili (2008) 3-4. 179
