Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 1-2. szám - Műhely - "Mindig egy másik erőből is kérve". Beszélgetés a 95 éves Nádasdy Lajossal

Műhely én készítettem vele az első riportot, s azután nagyon sokk cikkem jelent meg. S volt egy ilyen Nemzeti Könyvtár c. kiadvány, s volt benne egy hirdetmény Finnországgal kapcsolatban, s az egyik pályázatot én nyertem meg, és a „Bem Apó" c. nemzeti kiadványban meg is jelent. Szóval így kezdődött. S később, amikor aztán bekerültem a Gyűjteményekhez, akkor kezdtem tulaj­donképpen a valóságos történelmi dolgokat írni, és méghozzá úgy, hogy kapcsolatom volt a szombathelyi levéltárral, dr. Kiss Máriával, Horváth Ferivel. Aztán meg a veszprémivel, a a Takátscsal, annak mutattam meg először azt a vámosi oklevelet, amelyikről írtam. S aztán a Vasi Szemlével kerültem kapcsolatba és az Életünkkel. Az Életünkben jelent meg az első cikkem Petőfivel kapcsolatban, amelyik abban' a kötetben is benne van, amelyik nagy port vert fel, állítólag Fekete Sándor gyomorgörcsöt kapott, mert a vaskalaposok nem akarták elhinni, hogy vannak új dolgok is. Annak idején, amikor megírtam, hogy nem Horváth Lenkét tanította... akkor elképedtek. S azután, amikor a Kiss Jóska összeállította a többkötetes kritikai kiadást, egy nyikkot sem szólt, hogy a Nádasdy Lajos 1972-ben már megírta azokat a dolgokat, amiket ő is írt. — Lajos bácsi, egy kicsit előreszaladtunk. Arra azért kíváncsi lennék, hogy miért kerültél a Gyűjteményekbe, különösen, ha arra gondolok, hogy a nemesvámosi gyülekezet egy nagy, erős gyülekezet még ma is. Mi vett rá téged arra, hogy a Gyűjteményeket válaszd? — Amikor én odakerültem, nem volt ám virágzó gyülekezet... Akkor alig voltak hittanra jelentkezők is. Szegény elődöm, hogy úgy mondjam, eléggé rusztikus természetű egyéniség volt. Úgy készültem, ahogyan mondtam, a lózung alapján prédikáltam. De mindig volt mellette valamilyen idézet, és ehhez hasonló dolog, vers vagy más. S nagyon szerették hallgatni az atya­fiak, s a gyülekezet nagyon szépen szaporodott. Úgy hogy a gyerekek is mind be voltak íratva hittanra, és eléggé fegyelmeztem a társaságot. — Ennek még ma is híre van. Molnár Csabától, a mostani lelkésztől hallottam, hogy mennyire határozott, fegyelmező lelkipásztor voltál. — így van. Kérlek szépen, ott nem lehetett dumapartit csinálni. És a presbitereknek is azt mondtam, nézzék atyámfiai, maguk a gyülekezet atyjai, hogy úgy mondjam, presbiter atyák, én is mindig annak tartom önöket. Önök megkívánják tőlem, hogy a kötelességemet teljesítsem min­denféle tekintetben, és elvárják tőlem azt, hogy a gyülekezetét építsem. Én viszont hadd várjam el önöktől azt, hogy önök is teljesítsék a kötelességüket, és példamutató templomba járók legyenek. És kérlek szépen 24 presbiterem minden vasárnap ott volt a templomban. Mindig. A gondnokkal együtt. Akkor körbe ment a gondnokság, csak egy évig volt egy ember gondnok, és Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 17

Next

/
Thumbnails
Contents