Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely A Veszprémben élő nemesi értelmiség tagjai, a katolikus és protestáns lelkészek, a honoráciorok, a vagyonosabb kereskedők - köztük a zsidók - is látogatták a füredi gyógyfürdőt, s a fürdői játékszín, majd 1831-ben átadott állandó színház, a közelében felépült aréna (nyári színkör) kizárólag magyar nyelvű előadásait.67 A Sümegen élő színházalapító Kisfaludy Sándor (1772- 1844) költő érdemeit Szabó Imre veszprémi papi szeminárium aligazgatója is méltatta halotti prédikációjában, amely bizonyítja, hogy a művelt papság idejekorán fölismerte a magyar irodalom és művészet nemzeti kultúrában betöltött szerepét.68 A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI A magyar nyelvű színjátszás 1790-ben bontakozott ki, amelynek a XIX. század első harmadában Erdélyben Kolozsvár, Magyarországon Pest-Buda, Kassa, Debrecen, Miskolc, a Dunántúlon Székesfehérvár volt a központja. A jelentős német polgársággal rendelkező városokban a magyar és német szín- társulatok küzdöttek az elsőbbségért, de a német társulatok a reformkor kiteljesedésével szinte mindenütt háttérbe szorultak. A magyarországi németségnek a Pesten 1812-ben felépített 3500 főt befogadó nagy színház lett a színházi központja. A kezdetben úri bérlők, majd 1824-től német színészek által üzemeltetett színház a bécsi Burgtheater, az udvari opera és a három külvárosi színház műsorpolitikáját követte. A német színjátszásnak Nyugat-Magyaroszágon Pozsony, Sopron, Győr, Szombathely, Eszak-Magyarországon Kassa, Dél-Magyarországon Pécs, Arad, Temesvár, Nagybecskerek voltak a bázisai. A reformkorban már csaknem minden nagyobb városnak volt színháza. A közönség megtartása érdekében a német színházak is alkalmazkodtak a politikai változásokhoz és egyre több magyar darabot fordítottak le és mutattak be. A siker érdekében a színműveket, ha tehették, magyar dalbetétekkel adták elő.69 A dunántúli magyar nyelvű színjátszásnak 1818-tól Székesfehérvár volt a központja. A német kultúrájú városban a magyar nemesség, a magyar érzelmű polgárok és a vármegye hathatós pártfogásának köszönhetően a magyar színház tartósan fenn tudott maradni. 67 A füredi színházépítés körülményeiről: HUDI 2008. 26-41. A kötet második, forrásközlő részében az adakozók listáit is közöljük. 68 SZABÓ 1844. A könyv címlapjának fotóját közli: BÁND1 1989. 32. 89 PUKÁNSZKI 2002. 429-434. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 161
