Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely 1820 májusában-júniusában a Szalay Ferenc70 igazgatása alatt álló társulat játszott Veszprémben. Működésük emlékét három színlap őrzi. Ezekből kiderül, hogy május 24-én, szerdán este 7 órakor a Királyunkért, és hazánkért utolsó tsepp vérünket c. háromfelvonásos „érzékeny játékot", amelyet Henzler után Emyi Mihály fordított magyarra, Langer „úr szálájábajn]", vagyis Langer Ferenc órásmester házánál adták elő.71 Május 25-én, csütörtökön este 8 órakor ismét egy háromfelvonásos szomorújátékot adtak, amelyet Srődertől Láng János fordított magyarra. A Szerentsétlen házasság c. színmű bizonyára elnyerte a közönség tetszését. Május 27-én, szombaton a Tatárok Magyarországban c. darabot Vitéz József színész „hasznára" adták.72 Az előadásokra háromfajta belépőjegyet lehetett váltani: az első hely 1 forint, a második 30 krajcár, a harmadik 15 krajcárba került, ami azt jelenti, hogy a helyárak egy-egy osztályban 50 %-kal csökkentek az előzőhöz képest. Az előadások a következő héten is folytatódtak. Május 30-án, kedden Kurbély György (1755-1821) veszprémi püspök73 tiszteletére „Egy igaz történeteim épült Hazai Néző Játékot", az ötfelvonásos „Szent István, a' ma- gyarok-első keresztény királlyá" c. darabot adták elő. Úgy tűnik, szerdán pihenőnapot tartottak, vagy a következő előadásra készültek, melyet június 1-re hirdettek meg. „Nagyságos Horváthné asszonyság" udvarán a „Zöld Martzi" nevű haramia-drámát mutatták be. Az élőképszerű jelenetben az ország leghíresebb haramiáját lóháton, „nagy készületekkel", azaz megfelelő díszletekkel és statisztériával este 8 órakor láthatta a közönség.74 1821-ben Balog István székesfehérvári társulata játszott Veszprémben. Naplójából pontosan ismerjük az előadott darabokat és a napi bevétel nagyságát:75 1. sz. táblázat Balog István színtársulata által 1821-ben bemutatott színművek és a napi bevétel alakulásának kimutatása 70 Szalay Ferenc életrajzát a színháztörténeti kutatás nem ismerte. Vö. SZÉKELY 1994. 721. Kerényi forrásgyűjteményéből kiderül, hogy 1819-ben már a székesfehérvári társulat tagja volt, Pesten is fellépett. Vö. KERÉNYI 2000.1. 41., 44., 47., 50., 54. 71 FRIGYIK 2003. 2/2. 11. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1820. május 24. 72 FRIGYIK 2003. 2/2. 11. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1820. május 25. A színlapon a következő előadást is feltüntették. 73 Életrajzát megírta: F1ERMANN 1947. 74 FRIGYIK 2003. 2/2. 11. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1820. május 30. A színlapon a következő előadást is jelezték. 75 BALOG 1928.10. 162 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
