Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely zott, hogy a jótékonyság mellett „mennyi műélményben" lehet része a résztvevőknek.57 1847-ben a zsidók körében indult mozgalom egy kölcsönkönyvtár létesítésére. 58 Ezzel a német és magyar nyelvű drámairodalom termékeihez is többen juthattak hozzá. Az elmondottakból kitűnik, hogy a város közönsége a felvilágosodás korától kezdve egyre inkább elfogadta a színészet világát, a magyar színészet létjogosultságát, amelyben sokáig nem vált szét a vaskos humorral fűszerezett vásári komédiázás és a magasabb művészi színvonalat képviselő színjátszás. Az esztétikai igénnyel fellépő színjátszás fokozatosan háttérbe szorította az olcsó hatást keltő szórakoztatási formákat. A magyar színháztörténet az 1790-1849 közötti korszak a hivatásos színjátszás kialakulásának időszaka, amelyben fontos szerep jutott a színházi kultúrának a polgári nemzeti identitás kialakításában. A több mint fél évszázad változásait a „színjátéktípusok együttélése" alapján Kerényi Ferenc négy fejezetre osztotta.59 Az első műsorréteg az 1790-es években alakult ki a két magyar kulturális központban, Kolozsvárott és Pest-Budán, mely a szenti- mentalizmus hatására a klasszikus tragédia helyett az érzékenyjátékot, a vígjátékot és az énekesjátékot helyezte előtérbe, s az ún. éneklő-síró iskolát, előadói stílust teremtette meg. Az első műsorréteg a vándorszínészet segítségével vált országos műsorréteggé az 1810-es évek végéig, miközben kialakult a második országos műsorréteg, amelynek vezető műfaja a vitézi játék lett. Az eredeti magyar vígjátékot a magyarított külföldi vígjátékok helyettesítették, s az irodalmilag képzetlen, a magyar nyelvet sem mindig értő közönséget a zenés darabokkal, s a zenés színjátékot pótló látványosságokkal (pl. quodlibet)60 próbálták megtartani. A harmadik műsorréteget a romantika színpadi forradalma teremtette meg az 1820-30-as években, amely Kisfaludy Károly és Katona József életművében csúcsosodott ki. A különböző színjátéktípusokban a fejlődés két irányba mutat: a vitézi játéktól az átromantizált történelem felé, a magyarított vígjátékokon át a korabeli társadalom vígjátéki ábrázolása felé.61 Kisfaludynál megjelenik a külföldet majmoló arisztokrácia, a jószágán élő vidéki maradi 57 Ferenczy János: Levelezések. Veszprém, april. 1-én. = Regélő 1843. 30. sz. (április 13.) 952-953. 5» HUDI 1987. 458., Életképek 1847.1. 4. sz. 59 KERÉNYI 1981.12-13. 60 A quodlibet (magyarul: ahogy tetszik) prózai és énekes játékok részletei voltak, amelyeket rendszerint három felvonásra osztva jelmezben mutattak be. Fő célja az önfeledt szórakoztatás volt. « KERÉNYI 1981.174. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 159
