Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely nemesség bírálata. A színikritika egyre inkább számon kérte az írókon az eredetiséget.62 A negyedik országos műsorréteg a liberális színházpolitikai elvek megvalósulását jelentette, amely a krónikásdráma, a népszínmű, az opera és a balett előretörését hozta. A vidéki színházak az 1837-ben megnyitott Nemzeti Színházat tekintették mintaadónak. A sikeres vígjátékokat, népszínműveket, zenés darabokat a szabadaságharc utáni évtizedekben is előszeretettel műsorra tűzték. Ahhoz, hogy a vándortársulatok sikeresek legyenek, a közönség nevelésére is szükség volt. A helyi közízlés formálásában fontos szerepe volt az értelmiségnek. Pápay Sámuel (1770-1827) uradalmi ügyvéd 1808-ban Veszprém adta ki magyar irodalomtörténetét - az első rendszeres magyar nyelvű irodalomtörténetet -, amelyben a nemzeti nyelv fejlesztésétől, az akadémia felállításától, a magyar nyelvű sajtótól, a tudományt és mesterségeket elősegítő közintézményektől és ,,a' haszonnal mulattató Játékszínektől" várta, hogy Magyarország mielőbb felzárkózik és utoléri a művelt európai nemzeteket.63 Az 1789-ban alapított veszprémi nyomda64 1810-ben nyomtatta ki az Arandó és Miranda vagy-is a' szerentsétlenséget követi a’ szerentse c. háromfel- vonásos vígjátékot, amelyet E. Sz. G. „készített". A szignó minden bizonnyal Eőri Szabó Gábor pápai ügyvédet rejti, aki a város, a református egyházközség és Veszprém megye közéletében is aktív szerepet játszott. A vígjátékot a színháztörténet Kótsi Patkó János (1763-1842) erdélyi színész, színigazgató, drámaíró és műfordító fordításai között tartja számon, azonban a fordítás valójában Eőri Szabó Gábor munkája. A színművet zenés betétekkel kiegészítve 1813. július 19-én mutatta be a Rondellában a pest-budai magyar szín- társulat.65 A vígjátékra elsőként a veszprémi születésű Horváth Cyrill (1865- 1941) cisztercita szerzetestanár, irodalomtörténész hívta fel a figyelmet 1886- ban megjelent könyvében.66 62 KERÉNYI1981.182-185. 63 PÁPAY 1808. 423^25. 64 A veszprémi nyomda történetét feldolgozta: BÁNDI1989. 65 KERÉNYI 1987.142. 66 HORVÁTH 1886. Horváth József (szerzetesnevén Cyrill) 1865. november 25-én született Veszprémben, ugyanitt járt iskolába, majd a VI. gimnázium után Zircen a cisztercita rend növendéke lett. Tanulmányait Zircen, majd az innsbrucki és a budapesti egyetemen végezte. 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1895-ben egyetemi magántanárrá habilitáltatott. Tanárként a rend bajai és egri gimnáziumában tanított. Tudományos munkássága a középkori és kora újkori magyar irodalomtörténetet gazdagította. 160 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
