Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely MŰKEDVELŐK A SZÍNPADON Tudjuk, hogy a magyar színészetet a német polgári, a magyar nemesi és iskolai műkedvelő színjátszás alapozta meg. Az előzmények Veszprémben két ágon követhetők nyomon: a diákszínjátszásban és a felnőttek műkedvelő előadásaiban. AII. József korában közel 7100, a XIX. század derekára mintegy 13.000 lakosú megyeszékhelyen, Veszprémben magyar és német polgárság élt együtt, amely a városi igazgatást is kezében tartotta.10 1828-ban 577 iparos 48 szakmában dolgozott, a kereskedelmi ellátást 69 kereskedő biztosította.11 A gazdasági életben fontos szerepe volt a polgárjoggal nem rendelkező zsidóságnak, amely szintén a német nyelvű kultúrát képviselte, bár a forradalom előtt már a magyar nyelvet is használta. A „szabad királyi városok formájára organizált" mezővárost 12 tagú tanács, 12 deputátusból álló külső tanács és 60 választott személy (hatvanos) irányította. Szükség esetén 120 tagú német és magyar fegyveres polgárság ügyelt a „józan politiának12 fenntartására".13 A nemesség külön községbe tömörült, s csak 1849-ben egyesült a polgári községgel.14 A város fölött 1848-ig két földesúr gyakorolt joghatóságot: a veszprémi püspök és káptalan, amelyek mindegyike támogatta a magyar nyelvű nemzeti kultúra kibontakozását. 1830-ban Kopácsy József veszprémi püspök 1000 ezüstforintot adományozott a Magyar Tudós Társaság (későbbi nevén Akadémia) tőkepénzalapjába.15 Tanítóképző intézet felállítását, a népnevelés, a katolikus sajtó felkarolását is kötelességének tartotta.16 A veszprémi székeskáptalan 500 váltóforinttal és építőanyaggal járult hozzá a balatonfüredi állandó színház felépítéséhez.17 A polgárság körében a magyar öntudat és nyelvhasználat a reformkorban mind nagyobb helyet foglalt el. A városi tanácsi jegyzőkönyveket már a XVIII. században is magyarul vezették, így a magyar nyelvű írásbeliség fej10 A statisztikai adatok: ILA-KOVACSICS 1964. 399. A polgárjogról és a német polgárság kialakulásáról: LICHTNECKHRT 2007a, 2007b. 11 ILA-KOVACSICS 1964. 397. 12 politia (latin) = igazgatás 13 HUDI 1994. 16. 14 LICHTNECKERT 1984. 313-334. Az egységes városigazgatást az 1849. július 16-án tartott választások teremtették meg. A nemesség a megegyezés szerint a tanács egyharmadát alkotta. A városi képviselőtestület 78 tagú volt. 15 Magyar tudós társaság. = TGy 23 (1839) XII. 86-115., különösen 109. 16 FEHÉR 2004. 19. A püspök szülővárosára is gondolt: a jeruzsálemhegyi városrészben 1836-ban katolikus népiskolát alapított. Vö. LUKCSICS 1912. 68. v FÁRA 1925.10., KERÉNYI 1987.137-153., HUDI 2008. 32. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 153
