Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely eltüntetése azonban csak Fehérvár és Pápa esetében történt meg, de előrelépés történt Balatonfüred ügyében is.5 A veszprémi színészet kutatása azonban nem indult meg. Elmozdulás csak az 1980-as évek végén történt. A kutatásoknak köszönhetően a modem kor színháztörténetéről ma már jóval többet tudunk. A Medgyaszay István által tervezett, s 1908-ban megépült állandó színház - az ország első vasbeton szerkezetű színháza - első évtizedeiről több tanulmány, a színház első 80 évéről emlékkötet is készült.6 Az állandó színház centenáriumára színházművészeti lexikon jelent meg, amely több mint 650 színész és színházi kultúrához kötődő más személy (dramaturg, díszlettervező, koreográfus stb.) rövid életrajzát közölte.7 A veszprémi színjátszásról szólva megemlékezett az 1760-as években kezdődő diákszínjátszásról, a városi polgárok és diákok 1814. évi színi előadásáról, a vándorszínészet első (1817-1873) és második (1873-1908) korszakáról és az állandó színház történetének fontosabb eseményeiről. Külön szócikket szentelt a veszprémi születésű neves színházi személyiségeknek, a Veszprémi Színpártoló Egyesületnek (1905), a Petőfi Színháznak (1961), a Veszprém megyei Amatőr Színjátszók Egyesületének (1989) és a közelmúltban átadott Veszprémi Arénának (2008.).8 Az alkalmi jubileumi összeállítások nem helyettesíthetik a veszprémi színészet történetének rendszeres kutatását, amelynek segítségével föltárulhat előttünk egy-egy korszak színházi élete. Bár a források a helyi sajtó kialakulása, a heti- és napilapok megjelenése előtti időszakban nagyon hiányosak, a rendelkezésre álló levéltári források, színházi zsebkönyvek, színlapok, színikritikák, visszaemlékezések, naplók segítségével többet megtudhatunk a város színházi múltjából, mint gondolnánk.9 Az alábbiakban a veszprémi hivatásos színészet első korszakába szeretnénk bepillantást nyújtani. 5 Pápáról: CENNER 1965., NÁDASDY 1981., Balatonfüredről: FÁRA 1925. kutatásait kiegészítette BEÉR 1972., továbbá ZÁKONYI 1988.; Székesfehérvárról: CENNER 1972., KERÉNYI 1979., KERÉNYI 1981., KÁLLAY 1988., KERÉNYI 1990. 6 Az 1905-ben alakított Színpártoló Egyesületről: RÉTHI1912. 113-114., HUDI1989., a szín- házépítésről: HUNGLER 1988. 260-261., működéséről: RÁBÓCZKI 2005., az emlékkötet: PATKA 1988. 7 POOR 2008. A kötet elsősorban a színházlátogató közönség tájékoztatását tűzte ki célul, arra nem vállalkozott, hogy „a színháztörténet területeire részletesen elkalandozzon. A távolabbi múltra vonatkozóan még jócskán vannak feltáratlan ismeretek és művészpályák". (A szerkesztő előszava, uo. 9.) * POÓR 2008. 219-220. ^ A helyi sajtóról: NAGY 1957., SZEGLETI 1978., BÁNDI1989. 152 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
