Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely HUDIJÓZSEF Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez 1723-1873 « eszprém várostörténeti irodalmából mindmáig teljesen hiányzik a színjátszás korai története. A ma használatos hazai színházművészeti lexikonban az állandó színház átadása (1908) előtti időszakról mindössze két mondatot olvashatunk, mely a rövidítések feloldásával a következőképpen szól: „1811-ben papnövendékek színjátszásáról, 1814-ből német nyelvű előadásról maradt fenn emlék. 1821-től érkeztek rendszeresen vándortársulatok a városba."1 A város művelődéstörténetével korábban behatóbban foglalkozó Sziklay János a színészetről írt fejezetben a piarista diákszínjátszás, a városi polgárok műkedvelő előadása mellett a hivatásos színészet megjelenését - Bayer József nyomán - 1825-re tette. A színészet fejlődését hátráltató tényezői közül kiemelte, hogy Veszprém a kisebb népességű városok közé tartozott, „nagy anyagi javakkal nem rendelkezett", az alkalmi játszóhelyek befogadóképessége, „a férőhelyek elégtelensége miatt" a városban „egy nagyobb, jól szervezett társulat (...) sem találta meg számítását."2 A székesfehérvári társulat 1825. évi áprilisi-májusi fellépésén kívül a reformkorból más társulatról nem tudott; ezután Szuper Károly 1848. évi naplórészleteire hivatkozott; a Veszprémben régebben megfordult szín- társulatokról, az itt vendégszerepeit fővárosi színészekről (Blaha Lujza, Feleki [Feleky] Miklós, Jászai Mari, stb.), a veszprémi születési színészekről (Bánóczi Dezső, Szigeti Imre, Szigeti József, Tamássy József, Dabolczi Fekete Lászlóné) valamivel bővebben megemlékezett, de kevés megbízható adatot közölt.3 Az 1960-as években mind a társadalom, mind a színháztörténészek részéről fölmerült az igény, hogy a dunántúli színjátszás jubileumait szakszerű feldolgozásokkal is megünnepeljék. Ekkor derült ki, hogy színháztörténeti szempontból „Veszprém egyáltalán nincs, Fejér megye és Székesfehérvár pedig csak a múlt század végéig van (...) műkedvelő módon feldolgozva."4 A fehér foltok 1 SZÉKELY 1994. 856. 2 SZIKLAY 1931. 333. 3 SZIKLAY 1931. 334-342. 4 CENNER 1965. 83. Székesfehérvár történetével, színházügyével is behatóan foglalkozott Lauschmann Gyula amatőr helytörténész. Városmonográfiájának vonatkozó, színháztörténettel is bőven foglalkozó részének kiadása: LAUSCHMANN 1995. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 151
