Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely dik felnőtt személy a háztartásában. Halálakor, 1845-ben Schreiber 3 élő gyermek (Terézia, Alojzia, Ignác) atyja. A hagyatéki leltárban a berendezési tárgyakat gyakran csekély értékűként tüntették fel, és nem részletezték, pedig egyébként még a zsalugátert is összeírták. Az ezüstöt már az örökösök használták. A leltárban oldalakon keresztül sorjáznak a berendezési tárgyak (fogas, gyertyatartó stb.), a harmadik szobát viszont már fel sem vették, mert az ottani bútorokat Alojzia használta. Ingatlanai: ház és 4 szőlő, utóbbiakra utal, hogy igen sok bort elárvereztek a hordókkal, borászati eszközökkel együtt. A tartozás rovatba került az Ofner Zeitungban megjelent árverési hirdetésért fizetendő összeg. A berendezés közel 400 forint, a borkészlet, az üres hordók, prések értéke több, mint 1500 forint. Az aktíva majd 2000 forint, a passzíva meghaladta a 4000 forintot az előzetes kötelezettségekkel együtt. A gyermekek mindegyike 3000 forintot meghaladó összeget kapott. Mivel ebben az esetben a hagyatéki leltár felvételére hosszú idő elteltével került sor, megkülönböztették a már kifizetett és a még függőben lévő adósságokat, így a banki adósságot. Egyesek saját fiaikat alkalmazták, mint legényeket. Hauszmann Komád éle- medett korú, nős polgár (mester: 1795): nagy kertes házat bírt, két felnőtt fia nála volt péklegény (József 1842-ben lett mester), időszakosan még egy legényt alkalmazott, s cselédje is volt. Schneeberger Jakab nős polgár háztulajdonos, szőlőbirtokos, felnőtt fia egyben a legénye, műhelyében néha kisegítőt alkalmazott. Élete vége felé, 1846-ban házát és műhelyét eladta a még pályakezdő, jövedelmét pálinkaméréssel kiegészítő, szakmája után tisztességgel - 5 Ft 45 krajcár - adózó Danczer Antalnak. Az ő apja, Danczer József pékmester is szerepelt ebben az összeírásban: jómódúnak számító nős polgár, háztulajdona, szőlője, két legénye, cselédje, szolgája, lova is volt (valószínűleg kereskedett, vagy maga szerezte be a lisztet). Az 1818-ban polgárjogot szerző férfi 1842-re elöljáró lett. Özv. Mödlhammer Katalin felnőtt fiával, két lányával, szolgálójával élt a saját házában. Fia, István (mester: 1842) vitte tovább az ipart, időszakosan felvettek egy legényt. A családon belüli szakmaörökítésre egyéb lehetőség is adódhatott, nemcsak a gyermekek, de az unokák vagy a vejek személyében is. A vagyonos Pollak József nős polgár háztulajdonos, egy legényt és egy cselédet alkalmazott, hatalmas szőlőterületet birtokolt, felnőtt leánya még otthon élt. A hannoveri származású férfi 1842-ben már nem élt, özvegye vitte tovább az ipart. 1847-ben az asszony is meghalt, s az unokák, a Fischer fiúk örökölték a házat és folytatták a mesterséget. A Stájerországból érkezett Stelzl József nős polgár háza és kertje tekintélyes méretű, szőlője is volt, a cselédlány és 3 legény alkalmazása a jelentő142 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
