Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely sebb mesterek közé emelte, holott 1817-ben mindössze tanácsi engedélyt szerzett mestersége gyakorlásához. Csakhogy beházasodott Zeitlinger Lipót pékmester családjába (özvegye másodszor is pékkel köt házasságot). Amikor Zeitlinger Erzsébet 1836-ban elkészítette végrendeletét, örökösként megnevezte második férjét, Merkenberger Lipótot, valamint első házasságából származó gyermekeit, Stelzl Erzsébetet, Károlyt és Máriát, mostohalányát, Stelzl Annát (tehát első férje özvegyember volt), bátyját, Józsefet és két házas nővérét, Katalint és Teréziát.97 98 Günther Henrik nős polgár egy legényt tartott, kertes háza szerény méretű, de szőlőt, rétet is vásárolt magának, 1842-ben azonban már Günther Pál a vízivárosi céhmester. Az osztrák származású Schmer János98 cselédet és egy legényt alkalmazott. Schinoka János nős polgárnak (mester: 1803) szintén csak egy legénye volt. A cseh származású, nős Zorn Ferenc99 tartott ugyan legényt, de egyébként vagyontalan. A női háztartásfők közül Miheltz Terézia péklegény férje távol dolgozott. A feketepékek között csak egyetlen női háztartásfő akadt: özv. Schreibnecker Erzsébet, aki elmúlt 60 éves, cselédet tartott, háza és szőlője is volt, de legényt vagy felnőtt fiút nem írtak háztartásában össze, ezért az ipart vagy szüneteltette, vagy bérbe adta. Vorsatz Ferenc feketepék nős volt, cselédet tartott, Scherer Marián nős polgárnak szőlejét jegyezték be. Ami kiemelte ezt a foglalkozást a többi közül, az a volt katonák státushoz juttatása és a felnőtt gyermekeknek a szülői házban maradása: Endrekovics Ignácnak felnőtt lánya s katona fia otthon lakott, a szintén felnőtt fiával élő Martinecz Pál nős polgár nádori szolgálatban állt, háztulajdona kiváltságolt helyzetének köszönhető, Hauer József nős feketepéknek szintén otthon lakott felnőtt fia, az apa házat és szőlőt is tudott venni. Eberling Ferenc nős polgár két felnőtt lánya otthon lakott, a szülők házat, földet, szőlőt vettek. Reiter János nős ember, otthon élt felnőtt leánya, a család szolgát és cselédet is tartott, de ők nem kizárólag a pékségből éltek, hanem liszttel is kereskedtek.100 97 BFL IV.1002.y. II.c. 387 Zeitlinger József végrendelete 1857-ben készült: neje, Lentz Anna már meghalt, ezért pénzét a gyermekeire hagyta. József, Anna (Riglemé), Karolina, Lujza örököltek. A József nevű fia 1861-ben végrendelkezett: felesége (Draganits Ilona) és lánya, Ilona mellett megemlítette testvéreit (Rigler Anna, Jakobovics Karolina, és a még hajadon Lujza), nagybátyját (Lentz Ágoston). 98 Polgár: 1822, mester: 1824. 99 Mester: 1819, polgár: 1823. 100 Dabniczer József sütőmester, akinek műhelyét 1841 novemberében bezárták egy per miatt, „oly találmánnyal lépett fel az iparmükiállításon Hegy élesztőféleséggel//, melly ha közönséges keletbe megy át, nemcsak igen fontos találmánynak, hanem az egész népességre nézve valóságos jótéteActa Papensia VIII (2008) 3-4. 143
